A KIKÖZÖSÍTÉS eredeti címe: SKIN (2008)
A KIKÖZÖSÍTÉS valós történet alapján készült angol-dél-afrikai film, Sandra Laing történetét dolgozza fel. Ellentétben a „Családi történetek” sorozat egyik előző filmjével (A más gyereke) a főszereplő nem elkerül családjától, hanem hasonlóan a Két élet című német filmhez egy fajgyűlölő ideológia, ebben az esetben az apartheid választja el tőlük.
Az apartheid
Az apartheidnek nevezett rendszer 1948 és 1994 között volt érvényben Dél-Afrikában. Maga a szó a fajok elkülönítésére utal, a törvénykezés a faji diszkriminációt és a „fehér faj” uralmát volt hivatott biztosítani.
Külön bejárat “fehéreknek” és “nem fehéreknek” a “fehéreknek” fenntartott pad elött
Forrás: https://www.apartheidmuseum.org/exhibitions/race-classification
Maga a szó az apart (szét-, külön) és a heid (főnévképző) összevonásából ered, tehát maga a szó szétválasztottságot, különállóságot jelent. Az apartheid abban különbözött a más országban meglévő szegregációtól, hogy rendszert alkotott, és a fajok elkülönítését törvényben rögzítette. Bár a törvények zöme a Nemzeti Párt 1948-as választási győzelme után keletkezett, azért a faji megkülönböztetésnek korábbra nyúlnak a gyökerei.
Egy sor törvény alkotta meg az apartheid rendszerét, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak:
– Faji besorolás: négy kategóriába: „európai”, „színes”, „ázsiai”, „fekete” sorolta az embereket (a ranglétra csökkenő szintjén)
– A vegyes házasságok tiltása megtiltotta a házasságot az „európaiak” és „nem európaiak” között. Ezt a törvényt kiegészítették az Erkölcstelenségi törvénnyel, amely a szexuális kapcsolatot is megtiltotta a „fehér fajúak” és más fajúak között. (Itt azért érdemes megjegyezni, hogy 1950-ben, ezeknek a törvényeknek a születésekor máshol is érvényben voltak hasonló rendelkezések, például az USA-ban az összes államra vonatkozóan a vegyes házasságok tiltását csak 1967-ben (!) törölték el.
– Csoportok területeinek elkülönítése törvény szerint a különböző fajok meghatározott területen lakhattak csupán. Ez a törvénycsomag hatékony eszköze lett a „fajok elkülönített fejlődéséhez”. Feljogosította a belügyminisztert, hogy erőszakkal leromboltasson „nem fehérek” által lakott értékes helyen lévő településeket, hogy ott a „fehérek” számára biztosítson helyet.
Bár az apartheid rendszerét az 1994-es választások után eltörölték, hatását máig is lehet tapasztalni. Csak egy példa álljon itt: bár a teljes lakosságnak körülbelül csak nyolc százaléka fehér, de ők birtokolják a földterület 72 százalékát.
Sanda Laing története
Sandra Laing fehérbőrű szülők gyermekeként született, ám eltérően szüleitől és két fiútestvérétől az ő bőre sötét volt. Ez a jelenség csupán furcsa lett volna, esetleg csak a család környezetében keltett volna megütközést, ha Sandra nem Dél-Afrikában a Johannesburgtól mintegy 300 km-re lévő Piet Retief-ben, születik 1955-ben, az apartheid idején. A korabeli Dél-Afrikában ez a furcsaság azonban egy életen át tartó drámához vezetett.
Forrás: Wikipédia
Sandra szülei több generáción keresztül visszavezették őseiket, és bizonyítottan mindegyiküknek fehér volt a bőre. A konzervatív gondolkodású kereskedő házaspár, a fehér „faj” felsőbbrendűségének hívei lányukat a „fehér fajhoz” tartozónak tudták, és így is nevelték őt. Azonban a gyerek bőre egyre sötétebb lett, és ezért – a többi gyerek szüleinek kérésére-10 éves korában két rendőr kíséretében eltávolították a fehéreknek fenntartott iskolából.
Forrás: Skin DVD
A szülők elkeseredetten harcoltak, hogy Sandrát nyilvánítsák fehérnek, az apa még vércsoport ellenőrzésnek is alá vetette magát, amely kimutatta, hogy feltehetően ő a gyerek apja. Az anya hűtlensége rasszista meggyőződésén kívül már azért sem volt valószínű, mert 1966-ban, vagyis az apartheid idején törvény tiltotta a testi kapcsolatot (már a csókolózást is beleértve) a különböző „fajok” között. Maradt tehát a másik lehetőség, hogy a pigmentokrácia eme jeles képviselőinek felmenői között bizony volt legalább egy nem fehérbőrű ős is. Ez a feltételezés korántsem képtelenség, hiszen a búrok között a nem európai származású ősök arányát legalább 5-7 %-ra becsülik. Ugyan másfél éves küzdelem után Sandrát újra „fehérnek” nyilvánították, de 9 „fehér” iskola is visszautasította felvételét, ezért a kislány a szülei üzletében segédkezett. Ekkoriban megszeretett egy fekete fiút, Petris Zwane-t. Az apja dühöngött, és kijelentette: „Fehér emberek nem keverednek feketékkel, jó iskolába akarlak járatni, te meg egy kafferral szűröd össze a levet.”
Sandra 16 éves korában Petrusszal elszökött szüleitől , és a fiatal pár Szváziföldön telepedett le. A lány édesapjával többet nem találkozott. Sandrának Petrusztől 2 gyereke született, akiket persze „színesnek” nyilvánítottak, az asszony félve attól, hogy elveszik tőle a gyerekeket, mert „fehér” nem nevelhet „színes” gyereket, 26 éves korában átminősíttette magát „színes bőrű fajúvá”.
Sandra házassága Petrus alkoholizmusa és durva viselkedése miatt megromlott. Sandra elvált férjétől, ekkor gyerekeit egy időre szociális gondozásba helyezték. Néhány év múlva újra férjhez ment ismét egy fekete férfihez. Ebből a házasságból 3 gyerek született, és a másik két gyerekét is magához tudta venni. A 80-as években, az apartheid válsága idején Sandra sikertelenül próbálkozott kapcsolatot teremteni családjával. Apja ekkor már nem élt, anyja és testvérei nem kívánták látni. Végül 2000-ben találkozott édesanyjával, aki ekkor már egy öregek otthonában élt. Testvérei azóta sem akarnak hallani róla.
Sandra Laing történetéből több dokumentumfilm is készült, az első még 1977-ben az apartheid idején. Életéből egy könyv született „Amikor fehér volt: Egy kettészakított család története” címmel. (Judith Stone: When She Was White: The True Story of a Family Divided). A KIKÖZÖSÍTÉS című film ennek a könyvnek alapján készült.
A KIKÖZÖSÍTÉS beharangozója (angolul)
A KIKÖZÖSÍTÉS cselekménye
meglehetősen hűen követi a valóságban megtörtént eseményeket, ami talán annak is betudható, hogy a rendező Anthony Fabian korábban csak dokumentumfilmeket rendezett, a KIKÖZÖSÍTÉS az első játékfilmje.
A film legelején már a stáblista mögött előrevetve (flashforward) látjuk a film végi jeleneteket, abból az időből, amikor már a Dél-afrikai Köztársaságban megszabadultak az apartheidtől, és felvillan amint a főszereplő, Sandra Laing visszaemlékszik életére.
A történet 10 éves korában kezdődik, amint Sandrát szülei elviszik az eldugott településről a fehérek számára fenntartott bentlakásos iskolába. Igen kifejező arckifejezéseket látunk, hogy miképpen fogadják a szülők és a többi gyerek a sötétbőrű Sandrát.
Sandra nem is maradhatott sokáig az iskolában, rendőrök vitték haza szüleihez. Ezután az apa minden eszközt megmozgatott, hogy lányát a törvény ”fehérnek” ismerje el. Elképesztő látni, amint a „fehérség-vizsgálat” egyik eszközével, a hírhedt a ceruza-teszttel kívánják eldönteni Sandra „faji” hovatartozását. Ez az abszurd teszt abból állt, hogy a vizsgálandó személy hajába ceruzát dugtak, ha kiesett onnan, akkor fehér, ha nem, akkor színes bőrű volt a vizsgálat alanya. Ez a vizsgálat máig az apartheid szimbóluma maradt.
16 éves korára Sandra megérti, hogy a fehér társadalom nem fogadja be. Szerelembe esik Petrus-szal, és elszökik vele Szváziföldre. Apja értesíti a rendőrséget, aminek eredményeképpen letartóztatják őket. Sandrát azzal a feltétellel engedik szabadon, ha visszatér szüleihez, ám a lány terhes, és Petrust választja. Ekkor az apa lányát kitagadja
Sandra ettől kezdve azt az életet éli, ami a nem „fehér fajhoz” tartozóknak jut. Bár anyja igyekszik kapcsolatot teremteni vele, ezt az apa meggátolja. Amikor Sandra és Petrus házassága a férj italozása és durvasága miatt megromlik, az asszony otthagyván férjét egyedül neveli két gyerekét. Ezalatt Sandra eredménytelenül próbálkozik felvenni a kapcsolatot a családjával.
Az apartheid felszámolása után a sajtó újra foglalkozni kezd Sandra ügyével. Anyja, aki már egy öregotthonban él lát vele egy interjút a TV-ben, levelet küld neki. Sandra felkeresi anyját, és ha nem is könnyen, de egymásra találnak.
***
A KIKÖZÖSÍTÉS egy nagyon tisztességes film, nem érzelgős melodráma, hanem egy valódi drámát mutat be, ami nem csupán egy család drámája, hanem egy egész társadalomé tragédiája. Rendkívül informatív alkotás, kitűnő illusztráció arra, hogy az előítélet miképpen keserítheti meg az emberek életét. Példa arra, hogy a bőrszínnek, a származásnak nem kéne számítani az emberek megítélésében, bár kár tagadni, hogy még mindig meghatározó tényező (lehet).
Meg kell állapítani, hogy a KIKÖZÖSÍTÉS Sandra Laing személyét némileg idealizálja. ha összevetjük a valós történetet és a film cselekményét, megállapíthatjuk, hogy az asszony a nehéz körülményeket, ahova válása sodorta, korántsem tudta a filmben bemutatott önállósággal elviselni. De ne felejtsük el, hogy bár a filmben Sandra Laing a saját nevén szerepel, azonban a KIKÖZÖSÍTÉS mégiscsak játékfilm, és azt a célt, hogy bemutassa hova vezet(het) a fajgyűlölet, tökéletesen eléri.
Ezt talán legjobban a film elején megjelenő képkocka ábrázolja: Mandela elnökké választásának napján Sandra Laing azt nyilatkozta: “Ez nekem már túl késő”
A KIKÖZÖSÍTÉS meghatározó alkotói
Forrás: Skin DVD
Brit filmrendező és producer. Tizennégy filmet rendezett, zömében dokumentumfilmeket. A KIKÖZÖSÍTÉS hozta el legnagyobb sikerét, amely 11 díjat nyert el. Számos film zenei tanácsadója volt, többek között a 2 Oscar díjjal kitüntetett Változások kora forgatásánál.
Forrás: Skin DVD
Londonban született nigériai származású apa és orosz-lengyel-zsidó származású anya gyermekeként 1968-ban. Amikor Sophie 5 éves volt, szülei elváltak, ettől kezdve anyja a zsidó hitben egyedül nevelte. Legnagyobb sikerét a Hotel Ruanda című filmben alakított szerepével érte el, amiért a legjobb női mellékszereplő Oscar díjára jelölték. Hat díjat nyert és 22 díjra jelölték. Énképére az jellemző, hogy egyik nyilatkozata szerint „büszke vagyok arra is, hogy zsidó vagyok, és arra is, hogy fekete vagyok”.
Forrás: Skin DVD
1947-ben született Észak-Írországban angol anya és új-zélandi apa gyermekeként. Hét éves korában családja Új-Zélandra költözött, Tanulmányait Új-Zélandon folytatta, ahol a wellingtoni Victoria Egyetemen angol irodalomból szerzett diplomát. 135 filmben szerepelt, amelyek közül talán a Jurassic Park volt a legsikeresebb. Színészi munkássága mellett rendezett, és produceri feladatot is ellátott. 11 díjat és 22 jelölést, (közöttük 3 Golden Globe) tudhat magáénak.
Forrás: Skin DVD
1954-ben született Dél-Afrikában, édesanyja pszichológus, édesapja orvos volt. Eredetileg klinikai pszichológusnak készült, de miután az egyetemen csatlakozott egy dráma csoporthoz, pályát módosított, művészetekből és drámából szerzett alapdiplomát. Ezután a londoni Central School of Speech and Drama hallgatója volt. Végzés után a Royal Shakespeare Company társulatához szerződött, majd több londoni színházban is játszott. Több mint 100 filmszerepet játszott el, amelyek közül a Star Trek: Kapcsolatfelvétel a leghíresebb. Két film producere is volt. Négy díjat és öt jelölést tudhat magáénak.
Forrás: Skin DVD
Dél-afrikai színész. Leghíresebb szerepét a 2 Oscar díjra jelölt Invictus – A legyőzhetetlen filmben játszotta el. Ő is szerepelt a Hotel Ruanda című alkotásban. Összesen 23 filmszerepet játszott el.
A tejes stáblista itt található
A film magyar szinkronnal megtekinthető a világhálón.
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források:
Wikipédia
Pordány László: A bnúrok és az apartheid (2005)
Búr Gábor: Az apartheid dél-afrikában.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_apartheid_del_afrikaban/
Rory Caroll: The black woman – with white parents
https://www.theguardian.com/theguardian/2003/mar/17/features11.g2
Catherine O’ Brien: The tragic story of how a white girl being born black tore a family apart
http://mrdivis.yolasite.com/resources/Sandra%20Laing%20article.pdf
N Hollfelder et al: Patterns of African and Asian admixture in the Afrikaner population of South Africa
https://www.biorxiv.org/content/10.1101/542761v1.full.pdf
Roger Ebert: Skin
https://www.rogerebert.com/reviews/skin-2009