A Fagyasztott ponty eredeti címe: Карп отмороженный (2017)
A Fagyasztott ponty című filmmel eljutottunk a „Családi történetek” sorozat utolsó filmjéhez. Ez a tragikomédia az öregség és az egyedüllét problémájával foglalkozik. Az öregség bizony ugyancsak sokakat érint, a fejlett országokban a lakosság jelentős része a finomkodva említett „szép korúak” közé sorolható be. Bár a Fagyasztott ponty Oroszországban játszódik a problémakör, amely a film gerincét képezi, korántsem korlátozódik arra az országra. Az alábbi diagram Magyarország lakosságának korcsoport szerinti (0-24 év gyerek- és fiatalkor; 25-65 év fiatal és középkor; 65 felett időskor) megoszlását mutatja be a 2011-es adatok alapján.
A KSH adatai alapján (http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografia)
Természetesen minden egyes korcsoportnak megvannak a sajátságos problémái. Az időskor számos problémája közül a Fagyasztott ponty című film történetével kapcsolatban kettőt érdemes kiemelni: az emocionális és a szociális problémákat. Az idős emberek szociális élete beszűkül, már nem járnak el dolgozni, barátaik, rokonaik elmaradoznak, akik közül többen már eltávoztak az élők sorából. Az idősek élete zömében otthonukban zajlik, gyakran magányosnak érzik magukat. Kapcsolatrendszerük középpontjában jellemző módon családtagjaik állnak, és gyakran jóval nagyobb igényük van a találkozásra, mint az elfoglalt fiataloknak. Az idősek fizikai és mentális képességei csökkennek, jellemző módon mégis igyekeznek önállóságukat megőrizni. A házastárs elvesztése megint az életforma és a viselkedés megváltoztatását vonja maga után. Amint az alábbi diagramon látható, 50 éves korig a férfiak és nők létszáma gyakorlatilag azonos, míg az életkor előrehaladásával növekedik a nők/férfi arány (szintén 2011-es magyarországi adat).
A KSH adatai alapján (http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_demografia)
A Fagyasztott ponty főszereplőjénél találkozunk az öregekre jellemző élettel, az asszony régóta özvegy, egyetlen fia régóta elköltözött, minden problémáját önmagának kell megoldania.
A Fagyasztott ponty cselekménye
A Fagyasztott ponty nyitó jelenetében egy isten háta mögötti kisvárosban élő, régen megözvegyült tanárnő, Jelena Mihajlovna kardiológusától megtudja, hogy halálos beteg, nem lehet tudni, hogy mennyi van még neki hátra. Az asszony egész életében a városkában élt és tanított, így ott mindenki ismeri.
Jelena Mihajlovna az orvostól hazafelé menet találkozik egy volt tanítványával, aki ráerőszakol egy frissen kifogott pontyot. Hazaérve a tanárnő a halat berakja a mélyhűtőbe. Nem sokkal később Jelena Mihajlovna szívinfarktust kap, ezért kórházba kerül. Amikor hazatér, a ponty csodák csodájára feléled, és ettől kezdve az asszony háziállatként kezeli a halat.
Jelena Mihajlovna fia, Oleg Moszkvában él, sikeres és rendkívül elfoglalt coach, aki már régen nem látogatta meg édesanyját. Az idős asszony nem akarja terhelni fiát, ezért úgy dönt, hogy ő maga szervezi meg a temetését. Felkeresi egyik volt tanítványát, egy boncmestert a hullaházban, és rábeszéli arra a bűncselekményre, hogy adjon neki (hamis) igazolást elhalálozásáról. Ezután Jelena Mihajlovna az Anyakönyvi Hivatalban kierőszakolja, hogy állítsanak ki róla halotti anyakönyvi kivonatot. Miután a temetés hivatalos részét előkészítette, megvásárolja a koporsót, amit buszon utazva visz haza.
Bevásárol a halotti torra is, és barátnőivel előkészíti ezt az eseményt. Már csak egy dolog maradt hátra, ahhoz, hogy minden el legyen rendezve, meg kell ugyanis halnia. Mivel az ügy spontán nem egy, megkéri a szomszédban élő barátnőjét Ljudát, hogy tenné már meg neki azt a szívességet, hogy átsegíti a túlvilágra. A két asszony próbálkozik az aktív eutanáziával, amire persze Ljuda nem képes, ehelyett hazahívja Oleget, hogy elbúcsúzzon édesanyjától.
***
Azon persze el lehet gondolkozni, hogy vajon lehet-e tréfálkozni a halállal. Szerintem a Fagyasztott ponty igazolja, hogy igenis lehet.. Először is azért lehet, mert maga az elénk tárt szituáció abszurd. Hiszen persze, hogy nem kelnek életre a lefagyasztott halak, és így természetesen nem lehet megszervezni egy temetést. Ám a film tulajdonképpen nem is a halálról szól, hanem a (nem csupán oroszországi) vidékről, ahol csak az öregek meg az alkoholisták, és a drogosok maradtak. Szól továbbá az öregek egyedüllétéről, és ebben a vonatkozásban a szülő/gyerek kapcsolatról. Ez utóbbi manapság, a pandémia idején különösen élesen vetül fel, amikor a „szépkorúak” különösen segítségre szorulnak.
A ponty nem véletlenül lett a film „címszereplője”. A ponty (‘koi’ japánul) a boldogság, a bőség és a szerencse szimbóluma. Jelena Mihajlovna fia sikeres fiatalember, és most a siker elérésére tanít másokat. Tanítványainak elmondja, hogy konkrét célokat tűzött maga elé, és mindig haladt előre. A film végén azonban egy anyjával történő beszélgetésben kiderül, hogy nem boldog. Tehát a film egyik üzenete: a siker nem feltétlenül jelent boldogságot is.
Érdekes, jó film, amelyben a bizarr történet a komoly mondanivalót könnyed, alapvetően vidám formában tárja a néző elé. A két főszereplő alakítására más szót nem találok, mint hogy lenyűgöző.
A Fagyasztott ponty két főszereplőjét 2018-ban jelölték Nika díjra (az Oscar orosz megfelelője alegjobb női főszereplő, legjobb női mellékszereplő); ugyanabban az évben A. Freidlich elnyerte az Arany Sas (a Golden Globe orosz megfelelője) díját a legjobb női mellékszereplő kategóriában.. A film 2017-ben a Moszkvai Filmfesztiválon elnyerte a közönség díját és a legjobb film díájra is kapott jelölést.
A Fagyasztott ponty meghatározó alkotói
Általában egy film meghatározó alkotójának a rendezőt szokták az első helyre rakni. A Fagyasztott ponty esetében nehéz helyzetben vagyok, mert a két főszereplő, a Jelena Mihajlovnát játszó az 1947-es születésű Neelova (Неёлова, Марина Мстиславовна) és a Ljudmillát alakító 1934-es Freindlich (Фрейндлих, Алиса Бруновна) a szovjet/orosz színházművészet legendás alakjai, akik egy korábbi generációhoz tartoznak, mint a film rendezője, Vladinir Kott (Влади́мир Константи́нович Котт), aki 1973-ban látta meg a napvilágot.
Erről a rendező számára nem könnyű helyzetről V. Kott így számolt be egy interjúban: „Ha legyőződ azt a félelmedet, hogy előtted egy legenda áll, minden kitűnően halad. Amikor Neelova először jött be a szobába, én automatikusan felálltam. Erre ő azt kérdezte: «Maga meg minek állt fel?», amire én azt válaszoltam, hogy «Hiszen Ön egy legenda», amire ő ironikusan megjegyezte, hogy «Hiszen még élek»”. Ettől kezdve minden könnyű volt, hihetetlenül professzionális hozzáállást tapasztaltam.”
Rendező: Vladimir Konsztantyinovics Kott (1973)
1996-ban végezte el az Orosz Színházi Főiskolát (ГИТИС), ezután több vidéki színházban dolgozott, majd 2002 és 2005 között posztgraduális képzésben vett részt egy rendezői és forgatókönyvírói intézményben (ВКСР). 1999 óta dolgozik a filmiparban, eddig 22 filmet rendezett, 7 film forgatókönyvének (társ)szerrzője . 20 díjat tudhat magáénak. Ikertestvére Alekszander szintén neves filmrendező.
Jelena Mihajlovna szerepében: Marina Mihajlovna Neelova (1947)
55 filmben szerepelt, kétszer jelölték Nika díjra, egyiket a 2018-ban Fagyasztott pontyban nyújtott alakításáért, 1994-ben el is nyerte ezt a rangos díjat. Két állami kitüntetést kapott, további 15 díj birtokosa.
Ljudmilla szerepében: Alisza Brunovna Freindlich (1934)
77 filmben szerepelt, háromszor nyerte el a Nika díjat és további két jelölést is kapott rá. Több állami kitüntetés birtokosa, ezekkel együtt 62 esetben ismerték el művészetét.
A teljes stáblista ITT található.
A film megtalálható az interneten A magyar felirat INNEN tölthető le.
Források
Wikipédia
D. B. Kaplan, B. J. Berkman: Introduction to Social Issues Affecting Older People
https://www.msdmanuals.com/home/older-people%E2%80%99s-health-issues/social-issues-affecting-older-people/introduction-to-social-issues-affecting-older-people
Jevgenij Uhov: Умирать не страшно
https://www.film.ru/articles/umirat-ne-strashno
Alena Szicseva: Премьера ММКФ — доброе русское кино, которого уже не ждешь https://regnum.ru/news/cultura/2292481.html
Jelena Burova interjúja Vladimir Kottal: Сейчас идет борьба не за телевидение, а за интернет
https://vm.ru/interview/782792-rezhisser-vladimir-kott-kino-perestaet-byt-pishej-dlya-uma
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Kedves kubul!
Nagyon köszönöm, hogy a magyar kultúrkörben élők számára elérhetővé tetted ezt a filmet! Nem. Nem jól hangzó mondat ez csupán. Egy hatalmas filmről van szó. Írtál róla, és az jó. Feliratot is készítettél hozzá, ami… Amikor elolvastam az írásodat egyből kedvet kaptam a filmhez, és “kikölcsönöztem”. De halogattam a megtekintését. A témája miatt… És rosszul tettem. Egy nagyon fontos közösségi kérdést boncolgat az alkotás. Humorosan. És a film (fekete)humora első osztályú. Kicsit oroszos, de ez természetes.))) És nem beteges. Simán lealázza az angolszász kísérleteket. (Gondolok itt a Sztálin halálára vagy a Nagy – II. Katalin élete által “inspirált” – sorozatra. Amik inkább az előítéletekre építenek. És a humoruk sem jó. Mégsem “illik” róluk rosszat mondani. Haj, a korszellem…)
A Pontyban a humor mellett van kedvesség, és… lehet, hogy furcsa lesz amit most írok, de egy ici-pici romantika is. Romantikus esetlenség. Amin mosolyogni is lehet, de közben emberközelibbé is teszi a karaktereket. A magyar, cseh, lengyel filmeket ismerők – illetve akik tudják, hogy mit jelent közép-kelet-európainak lenni – minden percét élvezni tudják ennek a filmnek. Nálunk is játszódhatna, a forgatókönyvet írhatta volna Hrabal is… Egyszóval ez az orosz film a miénk is tud lenni.
Nincs CGI “csak” emberi sors.
Köszönet neked, hogy elérhetővé tetted számunkra ezt a filmet!
Üdv!