Az érem másik oldala eredeti címe: Rewers (2009)
Az érem másik oldala című alkotás Varsóban a XX. szd. 50-es éveiben, a sztálinizmus korában játszódik néhány flashforward bevágással. A film műfaját tekintve, talán „fekete komédia” gyanánt jellemezhető. Középpontjában három nő áll: egy fiatal lány, Sabina, édesanyja és nagyanyja, akik együtt élnek egy lakásban. Ez a helyzet már eleve humor forrását (is) jelenthetné, pompás vígjáték is kerekedhetne belőle, azonban a történet más irányt vesz fel: megjelenik egy férfi a fiatal lány életében.
Lengyelország a sztálinizmus időszakában
Lengyelországban a második világháború után a Szovjetunió közvetlenül és közvetve egyaránt drasztikusabban volt jelen a politikai irányításában mint a többi „népi demokratikus” országban, hazánkat is beleértve. A „szovjet tanácsadók” meghatározó szerepet töltöttek be az ország életében. Egészen kirívó példa erre, hogy 1949-ben Sztálin Lengyelországba delegálta Konsztantyin Rokosszovszkijt, a lengyel származású szovjet marsallt, akit azonnal kooptáltak a lengyel kommunista párt vezetésébe, és kinevezték hadügyminiszternek is. A törvénytelenségek, megtorlások, bebörtönzések és politikai gyilkosságok gyakoriak voltak, 1944-1948 között legalább 2500 halálos ítéletet hoztak, többségüket végre is hajtották. Bár a történetírók adatai szerint a „sztálini időszakban” a halálra ítéltek száma csökkent, mégsem meglepő, hogy az egész társadalmat átitatta a rettegés, amit Az érem másik oldala című film ugyancsak érzékletesen ábrázol.
A varsói Kultúra és Tudomány Palotája (forrás: Wikipedia)
A kultúra viszonylagos szabadsága némileg ellensúlyozni látszott a totális állam diktatúráját, de a tudósok és művészek nagy többsége tudomásul vette a rájuk erőltetett szovjet típusú intézményrendszer kialakítását. Jelentős emléke ennek a korszaknak a varsói Kultúra és Tudomány Palotája, amelyet 1952-ben kezdtek el építeni. Ez az építkezés fontos mozzanata Az érem másik oldala című alkotásnak.
Az érem másik oldala cselekménye
A film beharangozója (lengyelül)
Varsó, 1952. A harmincéves Sabina egy állami kiadó verssel foglalkozó osztályán dolgozik. Együtt él a volt gyógyszertár tulajdonos édesanyjával és éles nyelvű nagymamájával, akik együttesen nyomást gyakorolnak a fiatal nőre, hogy találjon már végre férjet. Sajnos Sabina kérőiről sorban kiderül, hogy vagy házasok – mint például az egyik nagyreményű költő -, vagy egyszerűen nem szimpatikusnak Sabina számára. Egyik este Sabina életében váratlanul feltűnik a titokzatos és lovagias Bronislaw, aki megmenti őt egy rablótámadástól. Bár a férfi tanulatlan, amit Sabinba Bronislaw vidéki hátterének és az ellenállásban eltöltött éveinek tulajdonít, Bronislaw magába bolondítja az intelligens lányt.
A lány édesanyja is kedveli a fiatalembert, megbízik benne, így egy alkalommal egyedül hagyja a fiatal párt a házban. Bronisław kihasználja az alkalmat, és ráveszi Sabinát, hogy szeretkezzenek. Miután Bronislaw már ilyen közel férkőzött a lányhoz, megkéri a kezét, ugyanakkor elmondja, hogy ő a titkosrendőrség alkalmazottja, és elvárja a lánytól, hogy a kiadó igazgatójáról rendszeres jelentéseket írjon számára.
Amikor Sabina megpróbálja ezt visszautasítani, Bronislaw megzsarolja a lányt, azt állítja, hogy a családot a titkosrendőrség szoros megfigyelés alatt tartja.
Ettől kezdve a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, végezetül kísértetiessé válnak. Sabina a rettegéstől megbénulva végül megmérgezi szerelmét, anyja és testvére pedig segítenek neki a holttest megsemmisítésében és a nyomok eltűntetésében.
Nem sokkal később kiderül, hogy a lány teherbe esett. A film a mai Varsóban fejeződik be, az öreg, bottal sántikáló Sabina külföldről hazaérkező fiát várja a repülőtéren. Autóval odamennek, ahova az asszony szerelmének maradványait elrejtette. Halottak napja lévén Sabina gyertyát gyújt szerelme emlékére.
***
Az a groteszk történet, amit Az érem másik oldala a néző elé tár, mindent elmond a sztálini korszak légköréről. Sabina kukturális területen dolgozik, egy könyvkiadó munkatársa, de kompromisszumot kell kötnie, például a tőle idegen felvonuláson részt kell vennie, sőt sportruhát kell öltenie.
Sabina bátyja, az egykori ellenálló műtermébe vonul vissza, szocreál képeket fest nyugalma kedvéért. A mama örökös rettegésben él, mindenképpen meg akar felelni a hatalom elvárásainak. A családban egyedül az idős nagymama kezeli a dolgokat a helyén, éles nyelvével igyekszik helyre tenni a dolgokat. Ebbe a családi környezetbe robban be a rokonszenves Bronislaw, Sabina bátor megmentője. Hamarosan kiderül, hogy egészen más típusú ember, de amikor fény derül arra, hogy a titkosrendőrségnél dolgozik, és besúgásra akarja rávenni a lányt, megváltozik a helyzet. Eddig még a történet akár reális is lehetne, de ami ezután következik az már a „fekete humor”. Kiderül, hogy Bronislaw titkosrendőr, aki még zsarolásra is képes! Tehát mi mást tehet az a szegény lány, mint azt, hogy elteszi szeretett udvarlóját láb alól? Mit csinálnak a család többi tagjai? – persze korántsem hihető módon – segítenek a holttest eltüntetésében.
Tehát a film története így alakul: a kezdeti romantikus történet” horrorba” csap át és mintegy bohózatként folytatódik, majd a zárójelenet visszautal a kezdeti romantikus részre. Az érem másik oldala szórakoztató módon, a „fekete humor”- eszközével tárja elénk azt a borzalmas időszakot. Nem meglepő, hogy bemutatása után nagy sikert aratott Lengyelországban, és a filmet számos (összesen 17) díjjal jutalmazták.
A film fő alkotói
Rendező: Borys Lankosz (1973)
Forrás: cineuropa.org
Borys Lankosz Lengyelországban generációjának egyik legelismertebb rendezője. 2001-ben szerzett diplomát a lodzi Nemzeti Filmfőiskolán. Számos dokumentumfilmje után rendezte meg első játékfilmjét Az érem második oldala címmel. Ez a filmje azonnal híressé tette. 2015-ben készült filmje a Ziarno prawdy (a címet Az igazság egy darabjának fordítanám) egy krimibe ágyazott társadalomrajz: a napjainkban játszódó történetben egy köztiszteletnek örvendő nő gyilkosa úgy akarja megtéveszteni a nyomozást, hogy tettét zsidó rituális gyilkosságnak állítja be, ami antiszemita hisztériát vált ki a kisvárosban. Ez a filmje is nagy kasszasikert aratott. Eddig 22 filmet rendezett, 12 forgatókönyv (társ)szerzője.
Sabina szerepében: Agata Bronisława Buzek (1976)
Forrás: viva.pl
Jelentős lengyel politikus (Jerzy Buzek; volt miniszterelnök, az Europai parlament volt elnöke) lánya. 1999-ben szerzett diplomát a varsói Színészeti Akadémián. Legnagyobb elismerését Az érem másik oldala filmben nyújtott alakításáért kapta (Lengyel Filmfesztiválon a legjobb női alakításért). 53 filmben szerepelt, 4 díjat és 9 jelöléskapott.
Mivel gyerekkorában 2 évet Németországban töltött és végzése után modell volt Párizsban, nem csoda, hogy németül és franciául, ezen kívül angolul is jól tud.
Bronislaw szerepében: Marcin Dorocinski (1973)
Forrás: imdb.com
1977-ben szerzett diplomát az Aleksander Zelwerowicz Állami Színész Akadémián. Eredetileg profi futballista akart lenni, de egy sérülés meggátolta, hogy vágyai teljesüljenek. Nagy sztár hazájában, 97 filmben szerepelt. 3 díjat és 7 jelölést (közöttük az ebben a filmben alakított szerepéért) tudhat magáénak.
A teljes stáblista ITT található.
A magyar feliratot INNEN lehet letölteni
Köszönet érte Haramiska-nak
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források
Wikipédia
Szokolay Katalin: lengyelország története
culture.pl: Borys Lankosz Rewers
https://culture.pl/en/work/reverse-borys-lankosz