A 6-os számú kórterem eredeti címe: Палата № 6 (2009)
A 6-os számú kórterem írója: Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
A 6-os számú kórterem szerzője Anton Pavlovics Csehov az Azovi-tenger partján fekvő Taganrog kikötővárosban 1860. január 29.-én született. A XIX század orosz- és a világirodalom legnagyobbjai közé tartozik, a novella műfajának megújítója és a századforduló drámairodalmának egyik legnagyobb hatású alakja. Irodalmi munkásságának hatását jól jellemzi, hogy műveiből 554(!!!)1 filmváltozat készült.
Az író nagyapja még jobbágynak született, apja kiskereskedő volt, aki, mivel vállalkozása tönkrement családjával együtt Moszkvába menekült, hogy ne kerüljön az adósok börtönébe. A későbbi író azonban gimnáziumi tanulmányai befejezéséig szülővárosában maradt, már ekkor kezdett írással foglalkozni.
1879-ben családjához Moszkvába költözött, ahol elvégezte az orvosi egyetemet majd praktizálni kezdett, ám másfél év után hosszú időre felhagyott az orvosi gyakorlattal és kizárólag írással foglalkozott. A 80-as évek közepén jelentkeztek nála a TBC tünetei.
1889-ben tuberkulózisban meghalt egyik bátyja, akit az utolsó hónapokban maga is ápolt. Talán ennek hatására döntött úgy, hogy felkeresi a Szahalin szigetét, ahol a rendszer ellenségei éltek száműzetésben. Moszkvából Szibérián át, hajón és fogaton két és fél hónapig tartó utazás után érkezett Szahalinra, ahol mintegy 10 000 fegyenc összeírását végezte el.
A városi életet egyre nehezebben tűrte, ezért 1892-ben egy Moszkva melletti faluba Melihovoba költözött, itt írta többek között a Szahalin-szociográfiát.
1897-ben tuberkulózisa súlyosbodott, ezért Délre költözött, és már egyre kevesebbet alkotott. 1900-ban az akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
1904-ben betegsége egyre rosszabbodott, ezért feleségével gyógykezelésre külföldre utazott. Németországban, Badenweiler tüdőszanatóriumának szállodájában július 15-én elhunyt.
A 6-os számú kórterem rendezője: Karen Georgijevics Sahnazarov (1952-) (Alekszandr Gornovszkij közreműködésével)
A rendező életrajzát néhány évvel ezelőtt ismertettem a Letűnt birodalom című filmje kapcsán. Az itt ismertetett életrajz a korábbi szöveg frissített változata.
Karen Georgievics Sahnazarov apai ágon örmény arisztokrata, anyai ágon orosz családból származik, 1952-ben született. Apja, Grigorij neves politologus akadémikus volt, Gorbacsov tanácsadójaként tevékeny résztvevője a „peresztrojka” kialakításának.
Karen Sahnazarov 1975-ben kapta kézhez rendezői diplomáját. Egy orosz filmadatbázis szerint húsz filmet rendezett, és tizennégy film forgatókönyvének volt (társ)szerzője. Legnépszerűbb filmje a nálunk is bemutatott „Más, mint a többi” (Курьер) 1986-ban készült, egy szomorú-vidám történet egy fiúról, aki az iskola elvégzése után teng-leng, kifutófiúként dolgozik, és hülye vicceivel idegesíti környezetét. Szerelmes lesz egy professzor lányába, a családdal is viccelődik, végül a lány szakít vele, ő meg várja, hogy behívják katonának. A „Cár gyilkosa” című filmjét, amely egy fikciós játék a cári család legyilkolásáról egy paranoiás beteg és orvosa között, 1991-ben a Cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma díjra jelölték.
1998 óta a Moszfilm filmkonszern vezérigazgatója. Aktív társadalmi életet él, az Orosz Föderáció „Társadalmi Kamarájának” (Общественная палата) tagja, 2012-ben részt vett V. Putyinnak az elnöki poszt betöltéséért indított kampányában. 2014 márciusában aláírta a művészek nyilatkozatát, miszerint támogatja Putyint a „Krím félszigettel kapcsolatos politikájában”. 2016-ban a parlamenti (duma) választáson az Egyesült Oroszország, 2018 -ban az elnökálasztáson Putyin kampányának arca volt. 2020-ban beválasztották az alkotmány módosítását előkészítő munkabizottságba.
Csehov: A 6-os számú kórterem
A 6-os számú kórterem elbeszélés címe egy kisvárosi kórház különálló részlegére utal, ahol az elmebetegeket kezelik. Ez az elbeszélés iskolai tananyag, tartalma több weboldalon megtalálható 2 , 3 ezért itt a novella ismertetése felesleges lenne. Érdemes azonban megemlíteni az elbeszélés keletkezésének történetét.
A III. Sándor uralkodása alatt (1881-1894) Oroszországban kíméletlenül elnyomták a szabad gondolatokat. Csehov 1890-ben hosszú utazást tett a Távol-Keltre, Szahalin szigetére.
A száműzöttek élete nagyon megrázta az írót, ennek az élménynek hatására írta meg a „Szahalin szigete” című utinaplóját, egy irodalmi szociográfiát, amelynek egyik darabja A 6-os számú kórterem. Mivel az író eredetileg orvos volt érthető, hogy a cselekmény színhelyénül egy elmegyógyintézetet választott, ami a társadalom betegségét és a gondolkodó emberek kilátástalan helyzetét szimbolizálja. Az elbeszélés szimbolikája azt érzékelteti, hogy Oroszország egy hatalmas elmegyógyintézet, ami semmivel sem jobb a börtönnél, ahol pusztulásra van ítélve mindenki, aki ki akar onnan szabadulni.
Szerb Antal „A világirodalom története” című grandiózus munkájában így ír a szerzőről:
“…Csehov, a novellának, ennek a nehéz és gyönyörű műfajnak talán a legnagyobb mestere…. …Impresszionista művész: odavetett, könnyű vonásokkal rajzol leheletszerű, elfutó és elfutásukban szép dolgokat…
…Csehov a legnagyobb mestere annak, hogy nem történik semmi. Novelláiban, sőt regényeiben és színdarabjaiban is olyan csekélységeket mond el, hogyha másképp mondaná, ha hiányoznék utánozhatatlan művészete, írása egészen jelentéktelen semmiség volna.”
Nos, mik ezek a csekélységek, amikkel-Csehov A 6-os számú kórterem című novellájában foglalkozik?
- Magányosság: A főszereplő orvos (Ragin) teljesen magányos, nincs megfelelő színvonalú beszélgető partnere.
- A vidéki kisváros alacsony szellemi színvonala: A kisváros lakói bezárkóznak, ami nem csoda, hiszen nincs lehetőség kulturálódni, marad a pletykálkodás. A főszereplő végezetül egy elmebeteggel (annak nyilvánított?) emberrel tud megfelelő szinten társalogni.
- Felelősségtudat hiánya: Habár Ragin tisztában van az elmegyógyintézet ápoltjainak helyzetével, (amire akkor döbben rá igazán, amikor ő is közéjük kerül), az együttérzésen kívül nem tesz semmit helyzetük javítására. Bár eleinte még nagy lelkesedéssel dolgozott, az idők múlásával megunta munkáját, és csak ritkán járt be a kórházba
- A hatalom kegyetlensége és korrupciója: A betegfelügyelő Nyikita ütlegeli és kifosztja a betegeket, amit elöljárói nem akadályoznak meg.
- Az emberi szabadság: „Hogyan merészelnek itt tartani bennünket? A törvény világosan előírja, hogy senkit sem szabad megfosztani szabadságától, ítélet nélkül! Ez erőszak. Önkény!” mondja Gromov ápolt, Ragin doktor beszélgetőpartnere.
A 6-os számú kórterem Csehov legtöbb munkájához hasonlatosan realista mű.
A 6-os számú kórterem orosz nyelvű beharangozója
Sahnazarov: A 6-os számú kórterem
A 6-os számú kórterem című elbeszélést természetesen többször vitték színpadra, és néhány film is készült belőle. A 2009-ben Sahnazarov rendezte változat is hűen követi a novella légkörét és cselekményét. Alapvető változtatás azonban, hogy az alkotók mai környezetbe helyezték el a film cselekményét, így némi utalást is tehettek a XX. század történéseire (pl. a helyszín egy a cári időben épített kolostorba elhelyezett elmegyógyintézet, a moszkvai streaptease bar). A film keretét egy áldokumentum film (mockumentary) képezi, mintegy “film a filmben”, amely doktor Ragin történetét kívánja feldolgozni.
Ennek következtében a csehovi szöveget az alkotók a szereplők szájba adják és a „film a filmben” egy TV dokumentumnak tűnik. Ugyanakkor a „film a filmben” mégsem áldokumentum, mert a riportalanyok (a mellékszereplők) tényleges elmegyógyintézeti ápoltak, sőt a forgatás is egy valódi elmegyógyintézetben történt.
A 6-os számú kórterem című film cselekménye egy vidéki orvos történetét tárja a néző elé. A munkája iránti figyelemét már régen elvesztő doktor Ragin érdeklődését felkelti az elmegyógyintézet egyik ápoltja, aki intelligens, tanult ember.
Az orvos és betege hosszú beszélgetéseket folytatnak filozófiai kérdésekről, az élet értelméről, vagyis olyan dolgokról, amiket a kisvárosban Ragin senkivel sem tud megvitatni. A néző szembesül azzal a ténnyel, hogy a gondolkodó (vagy másként gondolkodó) ember objektív mérlegelés nélkül bezárható. Lassan doktor Ragint magát is mindenki őrültnek kezdi tekinteni, végezetül a helyét elfoglaló segédorvos Ragint is az ápoltak közé helyezi el.
***
Sahnazarov filmje látványosan bemutatja, hogy Csehov gondolatai mennyire időtállóak, több mint egy évszázad elteltével is mennyire aktuális mondanivalója. Nekem nagyon tetszett a film kerettörténete, a „film a filmben” és nagyon érdekesek az ápoltakkal készített (ál?)interjúk, amelyek jól aláhúzzák az elbeszélés mondanivalóját. Meg kell említeni azonban, hogy ha már az alkotók korunkba helyezik a történetet és azt is említik, hogy a szovjet korszakban templomokba kórházakat telepítettek, ezért szerintem érdemes lett volna valamiképpen jelezni, hogy akkoriban (is) az elmegyógyintézeteket a hatalom az ellenfeleinek megregulázására gyakran felhasználta.
A teljes stáblista ITT található.
Jegyzetek
1 Csehov műveinek megfilmesítése (Экранизации произведений Чехова) https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%AD%D0%BA%D1%80%D0%B0%D0%BD%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D1%86%D0%B8%D0%B8_%D0%BF%D1%80%D0%BE%D0%B8%D0%B7%D0%B2%D0%B5%D0%B4%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%A7%D0%B5%D1%85%D0%BE%D0%B2%D0%B0
2 Középiskola > Kötelező olvasmányok https://doksi.net/hu/elemzes.php?order=Show&id=7
3 Kötelező Olvasmányok Röviden https://k-o-r.gportal.hu/gindex.php?pg=22507652
A film orosz nyelven (magyar felirattal is) megtalálható ITT az interneten.
(https://www.youtube.com/watch?v=7lDz_9RW5zA)
Források:
Wikipédia
Karen Sahnazarov rádióinterjúja
https://echo.msk.ru/programs/dithyramb/601150-echo/
Смирительная рубашка ближе к телу
https://www.kommersant.ru/doc/1234722
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.