Idegen földön

Az Idegen földön eredeti címe: The Immigrant (2013)

A NAGY HÁBORÚ után filmsorozat következő filmje az Idegen földön a nemzetek megbékéléséről szóló filmmel, a Frantz-cal szinte azonos időben, 1921-ben játszódik Amerikában. A kezdő képsorokon először a New-Yorki Szabadságszobrot látjuk, majd látjuk, hogy bevándorlók szállnak ki egy hajóból.

Tehát az Ellis-szigeten vagyunk, amely 1892–1954 között a legfontosabb bevándorlást ellenőrző központ volt az USA-ban. Az USA lakossága felmenőinek jelentős része itt lépett be az „ígéret földjére”. A bevándorolni kívánókat kikérdezték, rendelkezniük kellett némi kezdőtőkével, és egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. Akinek egészségügyi problémája volt, azt vagy hazatoloncolták, vagy a sziget déli részén lévő kórházban helyezték el.

Orvosi vizsgálat a XX. század elejénaz Ellis-szigeten

Az egészségügyi vizsgálatokat egy akkoriban elterjedt nézet, nevezetesen az eugenetika gondolatvilágával indokolták. Az eugenetika érvrendszere azon alapul, hogy egy bizonyos humán populáció minőségét oly módon kell javítani, hogy egyes genetikai csoportokat, amelyeket kevésbé, vagy nemkívánatosnak tartanak, kizárjanak a jobbnak tekintett népcsoportból. Mivel a nemzeti szocialisták a minden tudományos alapot nélkülöző emberiesség elleni bűntetteiket eugenetikának nevezték, az ennek a kompromittált tudományágnak a végéhez vezetett. (Az a cél, miszerint ésszerű a genetikai ártalmak kiszűrése, természetesen támogatható, így a genetikai ártalmak megelőzésére más elnevezéseket pl. preventív genetika lett használatos.)
Az 1924-es Bevándorlási törvény (Immigration Act) – többek között – előírta, hogy az USA-ba belépni szándékozóknak előzetesen vízumot kell beszerezni, így az Elis-sziget funkciója megváltozott, 1924-től főképpen büntetőintézetként funkcionált. Manapság a szigeten a Bevándorlási Múzeumban lehet megismerkedni az USA történetének ezzel a szegmensével.
A XIX.-XX. század fordulóján igen sokan vándoroltak be az USA-ba, a csúcspont 1907 volt, amikor kis híján 1,3 millióan léptek be az országba. A bevándorlók száma az I. világháború alatt jelentősen csökkent, de a háború után megint emelkedni kezdett az 1924-es törvény bevezetéséig. Az, hogy ismét emberek özönlöttek Amerikába, azt a rendkívüli szegénység indokolta, vagyis ők „gazdasági migránsok” voltak. A hadviselő államok ugyanis mértéktelen összegeket költöttek el a háború finanszírozására, ezért hatalmas hiteleket vettek fel, csupán az USA úszta meg az eladósodást. A legtöbb európai ország a hitelek kezelése végett eltért az aranystandardtól, és korlátlan mértékben kezdett papírpénzt nyomtatni, ami hiperinflációhoz vezetett.

Az Idegen földön cselekménye

Az Idegen földön beharangozója

Az Idegen földön női főszereplője Ewa, és nővére, Magda két fiatal lengyel lány szintén a boldogabb élet reményében érkezett Amerika földjére. A film kezdő képsorain a Szabadság szobor látható jelezve, hogy a színhely az Ellis-sziget; majd látjuk, ahogyan a bevándorlók tömege elhagyja az őket odaszállító hajót. Bár arra számítanak, hogy rokonaik várják őket New Yorkban, de a Bevándorlási Hivatal tisztviselője azt állapítja meg, hogy az a cím, amelyet neki bemutatnak, nem létezik. Magda-ról az orvosi vizsgálat azt állapítja meg, hogy TBC-je van, ezért karanténba helyezik. Ewa-t az fenyegeti, hogy hazatoloncolják. Megjelenik a színen Bruno, aki azt állítja magáról, hogy egy bevándorlókat segítő szervezet képviselője, lefizeti a tisztviselőt, és ezzel eléri, hogy Ewa bejusson az országba. Ez a segítség azonban korántsem önzetlen, a férfi tudva, hogy Ewa nővérét csak sok pénzzel tudja kihozni a karanténból, a lányt-t prostitúcióra kényszeríti.

Ewa felkeresi nagynénjét, hogy segítséget kapjon tőle, de a nagynéni férje feladja őt a hatóságnak, így a lány visszakerül az Ellis-szigetre, ahol megismerkedik Bruno unokatestvérével, Emillel, az illuzionistával. Bruno ismét kiviszi Ewa-t a szigetről. Hamarosan Bruno, Emil és Ewa között szerelmi háromszög alakul ki, ami tettlegességbe torkollik, végezetül Emil halálához vezet. Bruno és Ewa elmenekülnek, de egy razzia során Bruno-t a rendőrök félholtra verik. Ewa ismét felkeresi nagynénjét, aki a lány könyörgésére ad neki pénzt, így Bruno segítségével sikerül lefizetni a tisztviselőt, hogy engedje ki Magda-t. Az Idegen földön zárójelenetében látjuk, amint a két lány csónakon elhagyja az Ellis-szigetet.

***

Az kétségtelen, hogy a film néha melodrámába hajlik, de szerintem jól mutatja be, hogy a Nagy Háború utáni időben a siralmas gazdasági körülmények milyen helyzetbe sodortak embereket. Az „ígéret földje” nem mindenki számára hozta el a boldogságot.
A film végig a női főszereplő szemszögéből követi a történteket, szinte nincs is olyan jelenet, ahol ne lenne ott Ewa. Az Idegen földön erőssége a látványos képi megjelenítés. Amennyire meg tudom ítélni, a filmvásznon látottak részletekbe menő alapossággal idézik fel a XX. század eleji New York atmoszféráját. Egyet tudok érteni T. Shone véleményével, miszerint ezt a filmet önmagában az utolsó jelenetéért is érdemes megnézni, ahol a komor, szinte festménnyel összehasonlítható környezetábrázolás jelzi, hogy még nincsen itt a happy end.

Az Idegen földön meghatározó alkotó

A rendező: James Gray (1969)

New Yorkban született, nagyszülei Oroszországból vándoroltak be. Eddig nyolc filmet rendezett, a 25 éves korában rendezett első nagyfilmje a Kis Odessza – A bűn fészke, amely egy New-Yorki orosz maffiózóról szól, a Velencei Filmfesztiválon elnyerte az Ezüst Oroszlán díjat. Négy filmjét, közöttük az Idegen Földön-t Arany Pálma díjra jelölték a Cannesi Filmfesztiválon.

 

 

Az operatőr: Darius Khondji (1955)

Teheránban született iráni apa és francia anya gyermekeként. A család Darius korai gyermekkorában Franciaországba költözött. Az USA-ban járt egyetemre. 75 filmet forgatott neves filmrendezőkkel, többek között olyan sikeres filmeket, mint az  Evita (R.: A. Parker; 1996), amelyért Oscarra jelölték, A tolmács (R.:S. Pollack; 2005), Szerelem (R.: M. Haneke; 2012),

 

 

Ewa szerepében : Marion Cotillard (1975)

Rendkívül elismert francia színésznő, Párizsban született, szülei is színházi emberek. Már gyerekszínészként szerepelt édesapja darabjában. Fiatalon több kisebb filmszerepet játszott el, 1999-ben jelölték először César díjra. Karrierjében az áttörést a Szeress, ha mersz jelentette 2003-ban. Ebben az évben már Hollywoodban forgatott. A nemzetközi sikert a Piaf (2007) címszerepével érte el, amelyet többek között César, Oscar, Golden Globe díjjal jutalmaztak. Amerikai filmben első főszerepét az Idegen földön kapta, amelyet szintén nagy elismerést aratott, több díjat kapott érte. 84 filmben szerepelt, 77 díjat kapott és további 113 díjra jelölték.

Bruno szerepében: Joaquin Phoenix (1974)

Puerto Ricoban született, ahol amerikai szülei misszionáriusok voltak. Öt gyerek közül a középső volt. Bár a család sokat utazott Közép- és Dél-Amerikában, de Joaquin 6 éves korában Los Angelesben telepedtek le. Mind az öt gyerek valamilyen szinten színészkedett, bátyja, River még Oscar díjra is kapott jelölést. Színészi pályafutása alatt eddig 36 díjat kapott, és további 123 díjra jelölték. Három Oscar díj jelölést kapott, négyszer jelölték Golden Globe-ra és egyszer el is nyerte ezt a díjat a Nyughatatlan (2005) életrajzi filmben eljátszott szerepéért, ahol a country énekest  Johny Cash-t alakította. 52 filmben aszerepelt.

 

Emil/Orlando szerepében: Jeremy Renner (1971)

A Kaliforniában született színész 55 filmben szerepelt, 34 díjat nyert el, és 57 jelölést kapott. Kétszer jelölték Oscar díjra, A bombák földjén (2008) és Tolvajok városa (2010) nyújtott alakításaiért. Az utóbbi filmszerepéért Golden Globe-ra is jelölték.

 

 

 

A teljes stáblista ITT található

Magyar feliratok: 1, 2 és 3; köszönet Triumphatornak a fordításért

Források

Wikipédia
The European Economy in the Interwar Period

Tom Shone: The Immigrant review – James Gray’s 1920s melodrama is lavish but lacking
Dan Callahan: The Immigrant

Leave a Reply