A Yesterday nevű asszony

Eredeti címe: Yesterday (2004)

A 2004-ben készült „A Yesterday nevű asszony” cimű film egy zulu nő történetéről szól, aki Dél-Afrikában egy isten háta mögötti faluban él, és akinél HIV fertőzést állapítanak meg. A filmben betekintést nyerhetünk arról, hogy milyen rettenetes probléma orvosi ellátáshoz jutni egy fejlődő ország elmaradott vidékén még halálos betegség esetében is.

Az egészségügyi ellátás problémái

Az egészségügyi ellátás nehézségei az iparilag fejlett országokban is komoly gondot jelentenek. Elegendő arra gondolni, hogy a világ talán legfejlettebb és leggazdagabb országában, az Egyesült Álla-
mokban is milyen port kavart fel az „Obamacare”-nek becézett egészségügyi reform. A reform azért volt elengedhetetlen, mert  bár az USA egy főre vonatkoztatva többet költ egészségügyre, mint a hasonlóan fejlett ipari országok, rossz az egészségügy hatékonysága. Másrészt rendkívül magas a biztosítással nem rendelkező állampolgárok száma, amely 2011 szeptemberében 50,2 millió fő, a lakosság 15,6 %-a volt.

Ez a fejlett és gazdag társadalom csupán 2014-re jutott el oda, hogy  elérje azt, hogy mindenkinek legyen kötelező társadalombiztosítása. (Igaz ugyan, hogy 2016-ra halasztották a törvény szerint 50 fő felett foglalkoztató vállalkozások kötelezettségét, miszerint alkalmazottai részére biztosítást kötelesek szolgáltatni.)

Ha az USA-ban ilyen a helyzet, el kell azon gondolkozni, hogy mi a helyzet a fejlődő (harmadik világbeli) országokban. Dél-Afrika  valamivel többet fordított a GDP százalékában egészségügyi ellátásra (2012-es adat), mint Magyarország (8,8 %-ot szemben a 8,0 %-kal), némileg elmaradva az OECD országok átlagától (9,3 %).

Y_GDP_percentEz az összeg azonban az egy főre vonatkoztatva az OECD országok alig több mint egynegyedét, a magyarországi ráfordítások felét jelentette.

SA_1fore_eso

 

A Dél-Afrikai Köztársaságban 2012-ben 1000 lakosra 0,7 orvos jutott, összehasonlításképpen az OECD országokban 3,2,
Magyarországon 3,3. (Budapesten ennek kétszerese, de még a legkevésbé ellátott területeken is meghaladta a 1,5-et). Dél-Afrikában 1000 főre 2,8 kórházi ágy jutott, nálunk ennek több mint két és félszerese, 7,1

Ezek az adatok azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátás szempontjából a Dél-Afrikai Köztársaság jelentősen elmarad a fejlett, illetve közepesen fejlett országok ellátásától. SA_megoszlasAz ellátás ugyanakkor rendkívül egyenlőtlen a különböző népcsoportok között: a fehérek, akik az összes polgár nem egész 10 %-át teszik ki élvezik az ellátás mintegy háromnegyedét, míg a lakosság 80 %-át kitevő feketék ellátása a 10 %-ot sem éri el, tehát a lakosság zömének ellátása rendkívül szerény.

Ebben az országban a HIV fertőzés rettenetes mértéket öltött, ami azt (is) eredményezte, hogy a születéskori várható élettartam az 1990-es 62,2 évről 2012-re 56,1-re esett vissza.HIV_megoszlas Hogy mekkora problémát jelent a HIV/AIDS ebben az országban jól kö-
vethető ezen a grafikonon: a 20-40 éves korosztály min-
tegy egyötöde fertőzött.

A HIV/AIDS okozta probléma

Az egészségügyi ellátás rendkívül nagy kihívását a XX. század egyik mérhetetlen nagy csapása, a HIV/AIDS megjelenése jelentette:

  • Jelenleg 33,4 millió ember él HIV/AIDS érintettséggel,
  • Az AIDS megjelenése óta 25 millió ember halt meg a betegségben (egyedül 2008-ban 2 millióan haltak meg, és 2,7 millióan fertőződtek meg),
  • A HIV fertőzőttek 97 %-a a fejlődő- és közepesen fejlett országokban, elsősorban Fekete-Afrikában (a Szaharától délre) él.

HIVstatisztika

 

A HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírus) okozza az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünet együttes) megbetegedést. Szakmai körökben elfogadott vélemény, hogy a HIV a XX. század első felében Fekete-Afrikában alakult ki. Az AIDS-et, mint különálló betegséget 1981-től jegyzik.

Eleinte a betegséget csupán homoszexuális férfiak között re-
gisztrálták, ezért azt gondolták, hogy csak ez a réteg képes megfertőződni. Ennek az lett az eredménye, hogy a betegséghez erős homofób előítélet kapcsolódott. (Számos film dolgozta fel ezt a témát, melyek többnyire az iparilag fejlett országokban játszódik. Ezek közül talán a legismertebb a Philadelphia című 1994-ben két Oscar díjat nyert amerikai film, amelynek ismertetése itt található.) Később a betegséget egyre több embernél diagnosztizálták: olyanoknál, akik vérkészítményt kaptak valamint kábítószereseknél, akik közös fecs-
kendő és tű használatával terjesztették a fertőzést.

A film ismertetése

Yesterday egy zulu asszony, aki 7 éves lányával Beauty-val él Rooihoek faluban (magyar jelentése: vörös sarok), férje Johannesburgban bányász, és csak ritkán jár haza családját meglátogatni. Yesterday nehéz munkával keresi meg a mindennapra valót.

Az asszony állandó köhögéssel és gyengeséggel küzd, és többször próbálkozik bejutni a többórányi gyalogútra lévő kórházban rendelő orvoshoz. Mire odaér a kórházhoz már hosszú sor vár az orvosra, így Y-film2neki nem sikerül bejutnia. Egy alkalommal útközben megismerkedik két állást kereső tanítónővel. Egyik tanítónő Yesterday falujában álláshoz jut, és a két nő összebarátkozik. Yfilm1Mivel nem sikerül Yesterday-nek az orvoshoz bejutni, felkeresi a javasasszonyt (sangoma-t),Y-film3 aki azt mondja neki „Nem segíthetek rajtad, ha nem ereszted ki a haragot a testedből”. Yesterday hiába magyarázza, hogy nincs benne harag. Végül a tanítónő taxit rendel neki, hogy időben eljusson a kórházba.

Vérvizsgálatot követően a zulu nyelvet beszélő fehér orvos Yfilm4megállapítja, hogy súlyos beteg (AIDS-t diagnosztizál), amit feltehetően a férjétől kapott meg. Az asszony hazatérve elhatározza, hogy felkeresi férjét, hogy értesítse a bajról. Férje rendkívül rosszul reagál a hírre, megveri az asszonyt.

Yesterday hazatér falujába, egyre nehezebben, de dolgozik tovább. Néhány hónap múltán férje is megjelenik. Közli, hogy elbocsátották a bányából, mert beteg, és nem képes a föld alatt dolgozni, ahol nincs WC. „Állandóan a nadrágomba csináltam, bűzlöttem, mint egy állat” mondja.

A falu egyszerű lakói, akik nem értik, hogy a HIV miképpen terjed, azt Yfilm5követelik, hogy a beteg férfi tűnjön el, menjen kórházba. Mivel a férjét kórházba juttatni reménytelen, az asszony elhatározza, hogy „kórházat”, egy összeeszkábált bódét épít a falun kívül. Yesterday ott ápolja férjét annak haláláig.Yfilm6

Ezután Yesterday, aki sohasem járt iskolába, egyetlen célja az lesz, hogy lányát Beauty-t felkészítse az iskolára. A film utolsó képein az asszony nézi, ahogy lánya az első tanítási napon iskolába megy. Yfilm7Ezután a kamerának hátat fordítva távozik.

Ez a nem túl bonyolult meseszövésű történet az első zulu nyelven készített nagyfilm. Vélhetően az alkotók a tanulatlan lakosságot szánták célközönségnek. Kétségtelen, hogy van benne némi oktató jellegű szándék (talán ezért is készült a film zulu nyelven és angol felirattal), ami legjobban talán ott észlelhető, amikor a tanítónő igyekszik lebeszélni a falu asszonyait a beteg férfi kiközösítéséről:               
– Ti nem betegedhettek meg tőle. Ez nem így működik.
– Akkor hogyan?
– Véren keresztül terjed
….
– Pont ezért kell mennie! Mi lesz, ha mindannyiunkat összevérez?

Mielőtt lenézéssel gondolnánk a „primitív bennszülöttekre”, gon-
doljunk arra, hogy miképpen reagáltak a Philadelphia ügyvédjei kollégájuk HIV fertőzésére.

Szerintem a film a fejlett világ nézőinek is sokat mond. Rá kell döbbenünk arra, hogy – bár indokoltan – elégedetlenek vagyunk orvosi ellátásunkkal, miként élnek emberek a világ más tájain,
mennyire más gondot okoz nekik egy súlyos megbetegedés.

A film más szociális problémát is érint, a szétszakított családot (a távolban dolgozó férj, aki feltehetően hűtlen, hiszen valószínűleg így kapta meg a betegséget) és a családon belüli erőszakot. Ezek a problémák pusztán érintőlegesen jelennek meg, amit egyik kritikusa (Bheki Ka Mncube) úgy jellemez, hogy ez Dél-Afrika karikatúrája. Nem értek vele egyet. Úgy gondolom, hogy számunkra, akik a világ más táján élünk, nagyon fontos, hogy eljutnak hozzánk ilyen információk. Arra, hogy nem csupán én gondolom így, bizonyítéknak vélem, hogy a film díjat nyert a velencei filmfesztiválon, és felterjesztették Oscar díjra (a nem angol nyelvű filmek kategóriájában) is.

A filmet az 1962-ben Johannesburgban született fehér Darrel Roodt rendezte, aki a Place of Weeping” 1986-os (!) appartheidellenes filmjével szerzett nemzetközi elismerést. (Magyar nyelven nem találtam utalást erre a filmre.) További apartheidellenes filmeket is készített, de nálunk főképpen akicófilmjeit és thrillereit ismerik. (Ismereteim szerint ezt a filmjét sem mutatták be Magyarországon.) A főszereplőt az 1970-es születésű Leleti Khumalo alakítja. A film egyetlen fehér szereplője Camilla Walker amatőr színész, rádió- és TV szerkeszőként dolgozott, parlamenti- és sport tudosító is volt.

“A Yesterday nevű asszony” a magyar és angol film adatbázisban.

A film magyar felirata INNEN tölthető le.

Ehhez az összeállításhoz felhasználtam:

http://www.aids.gov/hiv-aids-basics/hiv-aids-101/global-statistics/

OECD Health Statistics 2014
How does South Africa compare?
(http://www.oecd.org/els/health-systems/Briefing-Note-SOUTH-AFRICA-2014.pdf)

Olive Shisana:
The South African Healthcare System: A Goal of Quality Healthcare  for All

Magyarország társadalmi atlasza (2012)
(https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/tarsatlasz.pdf)

Bheki Ka Mncube:
Film Review: YESTERDAY (2004)

http://well.blogs.nytimes.com/2012/07/26/what-we-can-learn-from-third-world-health-care/?_php=true&_type=blogs&_r=0

valamint a Wikipedia több bejegyzését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

One comment

  1. Számomra a “Yesterday” érdekes film volt. Beleláttam egy idegen világba. A film kifejezetten jó, bár a mi szemünkkel nézve egy kicsit oktató jellegü.
    Amióta az ebola vírus a hírek középpontjába került, sokszor gondolok erre a filmre, a kórházi sorállásra és az emberek értetlenségére. Mostanában is igazán az a hír, ha a “fejlett világban” betegedik meg valaki, egy európai/amerikai megbetegedés tragikusabb, mint az afrikai?

Leave a Reply