Európa, Európa (1990)

Eredeti címe:  Europa Europa

Az „IDEGEN VILÁGBAN” sorozat eddigi filmjeiben néztünk olyan filmeket, amelyek boldogabb világba igyekvő embereket mutattak be (Az ígéret földje és a Kikötői történet) és egy olyan filmet, amelyben gyermekeket menekítenek új környezetbe a háború borzalmai elől (Az anyukám). Ez utóbbi film (feltételezésem szerint) egy önéletrajzi motívumokkal átszőtt regény megfilmesítése.
A következő film viszont deklaráltan valós események alapján készült, Solomon Perel visszaemlékezése alapján. Az Európa, Európa című alkotás témája különleges, a főszereplő úgy került idegen világba, hogy a hatalom kitaszította, idegennek nyilvánította, és el akarta pusztítani. A hatalom hogyan tudta idegennek nyilvánítani egyes állampolgárait? Természetesen törvényesen.

A „nürnbergi törvények”

Két és fél évvel Hitler hatalomra jutása után 1935 szeptember 15-én a Reichstag jogszabályokat hozott a lakosság egy részének (a zsidónak és u.n. keverékzsidónak, Mischling) minősített állampolgárok jogfosztásáról. Ezeket a törvényeket 1935 november 14-én kiegészítették az 1. Végrehajtási rendelettel.
A törvénycsomag alapvető két törvénye:

  1.  Birodalmi állampolgári törvény (Reichsbürgergesetz)                ,
  2. Törvény a német vér és német becsület védelméért (Gesetz zum Schutze des deutschen Blutes und der deutschen Ehre)
Útmutató a faji törvényekhez
Útmutató a faji törvényekhez

A törvénycsomag „tudományos megközelítéssel” definiálta azt, hogy kit tekintenek zsidónak és zsidó keveréknek. Az 1. Végrehajtási rendelet szerint: (teljesen) zsidónak számítanak a legalább három zsidó nagyszülővel rendelkezők; “elsőfokú keverékek” az egy zsidó szülővel vagy két zsidó nagyszülővel rendelkező személyek; “másodfokú keverékek” az egy zsidó nagyszülővel rendelkező személyek. (A nagyszülők zsidó „faját” egyszerűen az határozta meg, hogy az illető a zsidó hitközséghez tartozott; 1. Végrehajtási rendelet 2.§ (2. Bek.). Ez utóbbi persze önmagában ellentmondást tartalmaz, hiszen a (Hitler zavaros fajelmélete szerinti) fajhoz tartozás besorolása az ősök vallási hovatartozása szerint történt. Tehát a vallásból sikerült levezetni a fajt, és annak alapján dönteni arról, hogy ki az aki értékes, és ki az aki értéktelen ember. A zsidóknak minősített embereket a Birodalmi állampolgári törvény 2. paragrafusa megfosztotta állampolgárságától, miszerint „Birodalmi állampolgár csak német vagy rokon vérű személy lehet, aki viselkedésével bebizonyítja, hogy hajlandó és képes arra, hogy hűséges legyen a német néphez és birodalomhoz.” Az 1. Végrehajtási rendelet szerint a keverékzsidók nem vesztették el állampolgárságukat.
A törvénycsomag számos gazdasági korlátozás mellett többek között olyan agyament rendelkezést is életbe léptetett, mint a „fajgyalázás”, amely „a német vér tisztaságának megőrzése érdekében” megtiltotta a szexuális kapcsolatot „németek” és „zsidók” között. Az különös érdekessége a törvénycsomagnak, hogy az 1. Végrehajtási rendelet 7.§-a szerint Hitler személyesen rendelkezhet a kivételekről. Eszerint a saját zavaros elmélete sem vonatkozott mindenkire?
Sajnos ez a „faji” megkülönböztetés nem volt egyedülálló a történelem során. A Dél-Afrikai Köztársaságban 1994-ig volt életben az apartheid, a faji elkülönülés törvénye. Még az Egyesült Államokban is az 1960-as évek végéig küzdeni kellett az afro-ameikaiak faji diszkriminációja ellen. A rasszizmus még ma is élő probléma, a rasszisták magukat fajvédőnek nevezik, holott egyértelműen embergyűlölők.

***

Az Európa, Európa című film hősét és családját a nürnbergi törvények kitaszították a német nemzetből, idegen világba kerültek szülőföldjükön. A főhős családjával megpróbált elmenekülni az üldöztetés elől, de ez csak egy időre sikerült. A hatalom utolérte, ekkor hősünk a menekülés útját abban látta, hogy közéjük tartozónak vallotta magát.

Solomon Perel EURÓPA, EURÓPA című könyve

bár németül íródott, 1990-ben jelent meg franciául, 1991-ben héberül, 1992-ben németül (Ich war Hitlerjunge Solomon címmel) és lengyelül, majd 1997ben angolul. A szerző 40 évvel a II. világháború befejezése után, 1985-ben határozta el, hogy papírra veti rendkívüli történetét. europa-europaAz előszó első két mondata így hangzik: „Az itt leírt holokauszt tapasztalatom igaz. Ezek az események velem történtek meg.” A Németországban (Hannover közelében) született szerző családjával Hitler hatalomra jutását követően lengyelországi rokonokhoz menekül. 1939-ben a háború megkezdése után a náci Németország és a Szovjetunó felosztotta Lengyelországot. A szerzőt és bátyját a szülők a szovjet zónába küldik, hogy meneküljenek az üldöztetéstől. Ott Perel árvaházba kerül, hithű komszomolista lesz. Miután Németország a Szovjetunió megtámadása után bevonult Lengyelország keleti felére is, az árvaházat evakuálják. A zűrzavarban azonban a 16 éves fiú német katonák kezei közé kerül, ahol balti németnek hazudva magát a Wehrmacht tolmácsa lesz,

S. Perel a Hitlerjugend iskolájában társai között
S. Perel a Hitlerjugend iskolájában társai között

később pedig a Htilerjugend elitképző iskolájába kerül. Származására a hatóságok a háború 4 éve alatt nem jönnek rá, így vészeli át a borzalmas éveket, majd 20 éves korában az amerikaiak szabadítják fel. 1984-ban Izraelbe költözött. Arra a kézenfekvő kérdésre, hogy miért várt negyven évet visszaemlékezései leírásával, egy, a Magyar Narancsnak adott interjúban így válaszolt: Nekem kellő távolságra volt szükségem: ki kellett alakítanom az egzisztenciámat, meg kellett tanulnom a héber nyelvet, be kellett illeszkednem, családot akartam alapítani, és az élet akkor Izraelben nagyon nem volt könnyű dolog. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy elfojtottam magamban a traumát. … De az évtizedek múltával egyre erősödött az érzet, hogy a kibeszéletlen trauma elő akar törni. A szívműtétem adta meg az utolsó lökést. Előtte azt mondtam a feleségemnek, ha ezt túlélem, megírom a történetemet, szóról szóra, ahogyan történt, mondjanak rá bármit is azok a túlélők, akik gettókban és haláltáborokban szenvedtek mindaddig, amíg én megbecsült náci ifjúként szalutáltam.”

Perel története első hallomásra hihetetlennek tűnik, megmenekülésére a közhelyes „csodával határos módon” kifejezés a legmegfelelőbb. (Az egyik filmkritika címe is erre utal: „Az élet furcsább, mint a film…”) A bizarr történet hallatán természetes, hogy felmerül az emberben a kétely, vajon nem kitaláció-e az egész. A könyv azonban korabeli fényképekkel is illusztrálja a történetet, ezen kívül több tanú is alátámasztja a szerző igazmondását. Számos más, hihetetlennek tűnő történetről lehet hallani erről az időszakról, emlékezzünk például A félelem megeszi a lelket egyik főszereplőjének, Brigitte Mira-nak esetére is, aki „félzsidóként” hamis papírokkal a náci rezsim alatt a törvény tiltásának ellenére színpadon és filmen is szerepelt. Egy kutatás szerint mintegy 150 000 zsidónak és „félzsidónak” minősített ember szolgált a II. világháború alatt a német hadseregben. Ezekben az esetekben a legendás német precizitás (szerencsére) nem érvényesült.
Röviddel a könyv megjelenése után a neves lengyel filmrendező Agnieszka Holland megfilmesítette Perel történetét.

Agnieszka Holland Európa, Európa című filmje

A film jól követi a könyvben leírtakat, bár természetesen vannak eltérések, amit Solomon Perel „költői szabadságnak” ismer el. Nyilatkozata szerint a film forgatása alatt szorosan együttműködött a rendezővel.

A rendező így vall egy előadásában filmjéről:

….Az Európa, Európa forgatókönyve egy valós történet alapján készült, és a főhős nagyon is élt, amikor a filmet forgattam (amúgy még ma is él). A film Sally történetét meséli el, aki a Kristályéjszaka után családjával elmenekült Németországból. Amikor a német csapatok megszállják Lengyelországot, bátyjával keletre menekül. Lengyelország keleti felét a komszomolistaszovjetek foglalták el, akik ekkor még Hitler szövetségesei voltak, így Sally egy szovjet árvaházba kerül. Ott a propaganda sulykolásának hatására fanatikus kommunista lesz belőle. Ám amikor a német csapatok megtámadják a Szovjetuniót, és Sally fogságba kerül, azt vallja, hogy ő német árva. Így a Wermacht hőse és Hitler legelőkelőbb iskolájának HJSolomontanulója lesz. Története engem több okból érdekelt. A főhős hasonlított Woody Allen Zeilig-jére, különböző álarcot és személyiséget vesz fel, és a 20. század két totális állama, a német nácizmus és a sztálinista szovjet kommunizmus nyomot hagy benne (amelyek az én családom történetére is hatással voltak). Sally története egy sor kérdést vetett fel az identitással kapcsolatban. Ez a téma számomra különösen fontos. Én félig lengyel, félig zsidó vagyok, és gyerekkoromban mindig vergődtem a baloldali, ateista szüleim álláspontja, és az olyan egyszerű emberek, mint például a nagymamám katolicizmusa között. A kommunista Lengyelországban születtem, Csehszlovákiában fejeztem be tanulmányaimat, és felnőtt koromban politikai emigráns lettem először Franciaországban, majd az Egyesült Államokban. Nő vagyok, aki egy férfiak által uralt pályán dogozik…”

A film fogadtatása

nem volt egységes a világban. Németországban (ahova a filmet gyártása szerint sorolták) fanyalgó kritikával fogadta a helyi sajtó, viszont az USA-ban hatalmas sikert aratott, többek között elnyerte a Golden Globe díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Oscar díjra is jelölték, nevezetesen a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában, a gála rendezőinek jelölése alapján. Az Oscar legjobb idegen nyelvű kategóriáját nem nyerhette meg, mert a németek nem jelölték, és a verseny szabályai szerint minden ország csak egy filmet nevezhet be, ezért ebben a kategóriában a rendezőknek nincs joguk filmet jelölni. Számos világhírű német filmes közöttük Volker Schlondorff, Margarethe von Trotta, Hanna Schygulla és sokan mások tiltakozó levelet írtak azért, mert ezt a filmet nem nevezte be Oscarra a Német Film Exportőrök Szövetségének zsűrije. A zsűri szerint ugyanis abban az évben nevezésre alkalmas film nem készült. Kiderült, hogy ugyancsak nem volt igazuk, az Európa, Európa óriási kasszadsikert ért el.

A rendező: Agnieszka Holland (1948)

Agnieszka-HollandVarsóban született értelmiségi családban. Tanulmányait a prágai Filmművészeti Főiskolán végezte 1966-1971 között, részt vett a Prágai Tavasz (1968) eseményiben. Hazatérése után híres rendezők, Zanussi és Wajda mellett dolgozott, 1979-ben rendezte első önálló játékfilmjét (Aktorzy prowincjonalni azaz Vidéki színészek). Lengyelországból az 1981-ben bevezetett rendkívüli állapot miatt külföldre távozott.
38 filmet rendezett, 26 film forgatókönyvének (társ)szerzője, 6 filmben szerepelt is. További két filmje is foglalkozott a holokauszttal, az 1968-ban készült Bittere Ernte (Keserü aratás) és a 2011-es A város alatt. Érdekesség, hogy ez utóbbi kettőt is Oscar díjra jelölték, de ezeket a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.

Solomon szerepében Marco Hofschneider (1969)

hofschneiderAz Európa, Európa főszereplője ebben a filmben debütált. (Érdekesség, hogy a szerepet eredetileg bátyja, René játszotta volna el, de a forgatás elhúzódott, így testvére „kiöregedett” a szerepből, ezért Solomon bátyjának szerepét játszotta a filmben.) Nyugat-Berlinben nőtt fel, az Európa, Európa szerepének eljátszása után színésznek tanult Berlinben és Párizsban. 1994-ben Los Angelesbe költözött, ahol 3 évvel később beiratkozott a University of California rendezői szakára. 45 film és TV film szerepet játszott el.

 A film megnézhető/letölthető a youtube-on.

A magyar felirat INNEN tölthető le.
Készítette  -= Pi =-. Köszönet érte.

Források

Solomon Perel: Europa Europa
Csiger Ádám:  „Jézus Krisztus zsidó volt” Agnieszka Holland-portré
http://www.filmtett.ro/cikk/3201/jezus-krisztus-zsido-volt-agnieszka-holland-portre
Ruth Geffner : Europa, Europa The Story of Solomon Perel
http://www.history.ucsb.edu/faculty/marcuse/classes/33d/projects/jewishlife/JewishPerelRuth.htm
A Nürnbergi Törvények
http://www.kurt-bauer-geschichte.at/PDF_Lehrveranstaltung%202008_2009/13_Nuernberger_Gesetze.pdf
Mark Enmeier: Jewish Life in Germany: How Some Mischlinge Survived the Holocaust
http://www.history.ucsb.edu/faculty/marcuse/classes/33d/projects/jewishlife/JewishSoldiersMark.htm
Rényi Pál Dániel: “Még mindig mélyen bennem van” – Solomon Perel író náci és zsidó identitásáról
http://magyarnarancs.hu/belpol/meg_mindig_melyen_bennem_van_-_solomon_perel_iro_naci_es_zsido_identitasarol-73565
Agnieszka Holland: Viewing History Through The Filmmaker’s Lens
http://www.nga.gov/content/dam/ngaweb/audio-video/pdf/agnieszka-holland.pdf
Stephen Engelberg: A Life Stranger Than the Movie, ‘Europa, Europa,’ Based on It
http://www.nytimes.com/1992/02/19/movies/a-life-stranger-than-the-movie-europa-europa-based-on-it.html
Bernard Weinraub: German Film Makers Express Support for ‘Europa’
http://www.nytimes.com/1992/01/28/movies/german-film-makers-express-support-for-europa.html

 


 

Leave a Reply