Amikor a farok csóválja…

Eredeti címe: Wag the Dog (1997)

„Nem lehet nagyon rossz az a film, amelyben Robert DeNiro szerepel Dustin Hoffmannal, gondoltam, amikor beültem a moziba. Azt azonban nem sejtettem, hogy ennyire jó lesz, ennyire egyenletesen magas színvonalú, kiváló filmszatíra – és ennyire aktuális.” kezdte kritikáját az Amikor farok csóválja… című filmről Hahner Péter 1998-ban. Azóta eltelt 20 esztendő, és ez a kitűnő filmszatíra továbbra is aktuális. Aktuális, és nem csupán az Egyesült Államokban, ahol játszódik. Miért? Mert amiről ez a film szól, az sokkal általánosabb problémát boncolgat, nem csupán egy képzeletbeli amerikai elnökválasztás kampányát. Elöljáróban csak annyit, hogy a film fő vezérfonala: az elnök 2 héttel a választás előtt szexbotrányba keveredik, ezért valahogy el kell terelni a választók figyelmét erről a „kellemetlen apróságról”.

A közvélemény manipulálása

Szóval azért aktuális ez a film ma is, mert az Amikor a farok csóválja… a politikai PR-ról és elsősorban a tömegmanipulációról szól. (Megjegyzem, hogy pár évvel ezelőtt már megnéztünk egy kitűnő filmet a választási propaganda témájában – NO.)

Egy neves amerikai nyelvészprofesszor, Noam Chomsky-nak tulajdonítanak egy 10 pontból álló összesítést, amelynek első pontja szerint a közvélemény figyelmét el kell terelni a valós problémákról, másod- és harmadrendű kérdésekkel kell traktálni őket. Ebben a folyamatban főképpen a bulvársajtóra kell támaszkodni. (Sajnos az eredeti szöveget nem tudom idézni, mert a „Chomsky-tízparancsolat”-ot a világhálón csupán arra való hivatkozással sikerült megtalálnom.) Ezért nem is hiszek abban, hogy a tíz pontban összeszedett „alapigazságokat” a nyelvészprofesszor állította volna össze. Ráadásul a 10 pont megfogalmazásai, részletesebb kifejtései is gyakran különböznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az összesítés nem lehet vezérfonal azok számára, akiknek célja a közvélemény manipulálása. Annak bemutatására, hogy mennyire velünk élnek ennek a „tízparancsolatnak” ajánlásai, felsorolom őket.
Mindenki maga döntse el, hogy találkozott-e velük mindennapjaiban:

  1. Az elterelés stratégiája
  2. Problémát kell létrehozni, majd javaslatot tenni annak megoldására.
  3. A fokozatosság stratégiája
  4. A halogatás stratégiája
  5. A népet kisgyerekként kell kezelni
  6. Inkább az érzelmekre kell hatni, mintsem az értelemre
  7. Az embereket tudatlanságban és középszerűségben kell tartani.
  8. Az embereket arra kell buzdítani, hogy elfogadják a középszerűségüket
  9. El kell hitetni az emberekkel, hogy mindenben ők a hibásak
  10. Jobban meg kell ismerni az embereket, mint ők ismerik saját magukat

Az Amikor a farok csóválja… ismertetése

Két héttel az amerikai elnökválasztás előtt vagyunk. Ám az elnök szexbotrányba keveredik, ezért népszerűsége rohamosan csökken. Sürgősen kell tenni valamit, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a „sajnálatos malőrről”. Conrad Brean elnöki tanácsadó ezért egy filmes szakemberhez fordul, hogy megmentse a helyzetet.

Kitalálnak egy nem létező albán terrorista csoportot, amely alapot képezhet egy Albánia elleni beavatkozásra. Stanley Motss, a filmproducer feladata, hogy létrehozzon olyan háborús jeleneteket, filmtudósításokat és riportokat, amelyeket el lehet hitetni az amerikai közvéleménnyel. Egy filmstúdióban forgatnak le kék háttér előtt egy „háborús riportot” egy szerencsétlen kislány meneküléséről, majd kicserélik a hátteret egy háborúban megviselt füstölgő házra. Az esti hírműsorok leadják ezeket a képsorokat, amivel elérik céljukat, a szexbotrány hírértéke csökken.

Ám rövidesen a kitalált háború problémát okoz, melynek létét a CIA is megkérdőjelezi, hiszen nincs tudomásuk semmiféle albán terrorcsoportról. Így le kell állítani a háborút, ekkor viszont a média ismét az elnök szexbotrányával kezd foglalkozni.
Brean és Motts, hogy megmentsék a helyzetet, kieszelnek egy magányos hőst, aki a frontvonalak mögött rekedt. Schuman tengerészgyalogos valóban létezik, egy adatbázisból halásszák ki, azonban rövidesen kiderül róla, hogy egy börtönbüntetését töltő személy. Amint Schumant (mint háborús hőst) repülőgépen egy katonai bázisra szállítják, a gép lezuhan, de utasai megmenekülnek. Sajnos azonban Schumant egy farmer lelövi, mert meg akarta erőszakolni a lányát. Motts ekkor felhasználja ezt is további manipulációra: dísztemetést rendez a hősnek, aki úgymond a kiszabadítása közben szerzett sérüléseibe halt bele.

Szóval minden rendbe jön, ám Motss pénzt és dicsőséget követel, nem akar háttérben maradni. Breannek nincs más választása, parancsot ad a filmes likvidálására. Amikor bejelentik Motts halálát, azt infarktussal magyarázzák. Amire a filmes vágyott, a dicsőség, csupán post mortem éri el.

A film keletkezése

Ma visszatekintve azt hihetné az ember, hogy a 2 Oscar díjra jelölt Amikor a farok csóválja… című filmet az akkori amerikai elnök Bill Clinton szexbotránya ihlette. (Én olvastam is ilyen ismertetést erről a filmről.)  Azonban ez merő tévedés! A filmet 1997 december 17-én mutatták be, míg a Clinton szexbotránya a Monica Lewinski ügy 1 hónapra rá, 1998 január 17-én pattant ki, egy internetes oldal, a Drudge Report szellőztette meg, de a Washington Post január 21-i cikke után tört ki az igazi botrány, ami kis híján az elnök bukásához vezetett. Alapjában véve nem is az elnök házasságon kívüli szexuális kalandja okozott problémát, hanem az, hogy hazudott. (Vannak ugyanis helyek, ahol nem illik hazudni, még a politikusoknak sem.) Az ötlet egyébként egy 1993-ban megjelent regénytől (Larry Beinhart: American Hero) származik. Ebben a regényben van szó egy fiktív háborúról, amellyel azért kábítják a közönséget, hogy sikerüljön az akkori elnök (id. G. Bush) újraválasztása.

Szexbotrány

az amerikai politikában persze nem példa nélküli, a Wikipédia angol változatában összegyűjtöttek több mint 80 szövetségi szintű politikussal kapcsolatos történetet. Persze a mai elnök (D. Trump) szexügyei is meglehetősen foglalkoztatják a közvéleményt, ezek a listában részletesen szerepelnek, de a leghíresebb történet akkor is Clinton botránya maradt. Az viszont különösen megkapó, hogy az 1990-1999 közötti 15-ös lista 4 (későbbiekben felszínre került) szexbotrányba keveredett politikusa szólította fel Clintont a lemondásra.

A fiktív háború

ötletét nem egyedül ebben a filmben dolgozták fel (pl. Pajzs a résen vagy a tökéletlen erő, Ordító egér, Gyilkos optika) abból a célból, hogy egyesek elérjék politikai céljaikat. Azonban az Amikor a farok csóválja… azért emelkedik ki az ilyen jellegű filmek közül, mert alapos látleletet ad arról, hogy milyen módszereket használ a modern tömegtájékoztatás az emberek a manipulálásra.  Épít a tömegek tudatlanságára, a mai filmes eszközöket (filmtrükköket) használ fel kitalált jelenetek megszerkesztésére, az embereket úgy igyekszik meggyőzni, hogy az érzelmekre hat, stb.
Igaz, hogy az eltelt 20 év alatt némileg megváltozott az információáramlás folyamata, nevezetesen az írott sajtó és a TV mellett komoly szerep jut az internetes tájékozódásnak/tájékoztatásnak, így az érdeklődők némi energia- és időráfordítással juthatnak valós hírekhez. Azonban itt is megjelent a manipulálás új eszköze, a hamis hírek (fake news) áradata. Ez azonban már egy másik történet.

Az Amikor a farok csóválja… fogadtatása

ugyancsak kedvező volt. A nézők véleményét ezek a számok jól fejezik ki: a mintegy 15 millió dolláros költségvetéssel készült film az USA-ban 43 millió, az egész világon 64 millió dollár bevételt hozott. Ebben persze szerepet játszott az is, hogy igen hamar valósággá vált a hivatalban lévő elnök szexbotránya. A kritikusok is kedvezően fogadták a filmet. Két Oscar díjra jelölték, a legjobb férfi főszereplő díjára, valamint a legjobb adaptált forgatókönyv díjára.
Talán mindezeknél többet mond az, hogy Barry Levinson újra feldolgozza a témát, a HBO részére egy minisorozatot készít, amit előreláthatólag 2018 nyarán fognak bemutatni.

A film főalkotói

mindannyian világsztárok, nagyon ismertek, ezért csak pár szót írok róluk. A rendező Barry Levinson 29 díjat kapott (közöttük az Esőember elnerte a legjobb rendezés Oscar díját) és további 43 díjra jelölték. Dustin Hoffmann 60 díjat nyert (közöttük 2 Oscart, és 4 Golden Globot), jelölték további 51 díjra. Robert de Niro 55 díja között 2 Oscar és 2 Golden Globe szerepel, további 96 jelölést is kapott.

A stáblistát ITT lehet megnézni. A film hozzáférhető DVD-n.

Források

Wikipédia
Hahner Péter: Amikor a farok csóválja…
http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3808
Konteoblog: Chomsky-tízparancsolat
http://konteo.blogrepublik.eu/2012/11/06/a-chomsky-tizparancsolat/
somi judit blogja
https://www.kommunista.net/blog/a-tomegmanipulacio-10-strategiaja
Ismeretlen: Noam Chomsky – “10 strategies of manipulation” by the media
http://noam-chomsky.tumblr.com/post/13867896307/noam-chomsky-10-strategies-of-manipulation-by
Hartmut Rieg: Über die Manipulation der Öffentlichkeit
http://www.riegweb.de/gut-leben/uber-die-manipulation-der-offentlichkeit/
Ismeretlen (Chomsky-t feltüntetve szerzőként) : Десять способов манипулирования людьми с помощью СМИ
(Ez a bejegyxzés különösen jellegzetes, mert egy spanyol nyelvű forrásra hivatkozik, amit viszont nem Chomsky írt. Ez a spanyol nyelvű hivatkozás viszont hivatkozik egy elérhetetlen linkre.)
https://inosmi.ru/world/20110517/169481135.html
Patrick Shanley: ‘Wag the Dog’ TV Series in the Works at HBO
https://www.hollywoodreporter.com/live-feed/wag-dog-tv-series-works-at-hbo-998140
 

 

Leave a Reply