Frida (2002), és (2024)
Frida az „Életek, sorsok” sorozat híres és kevésbé híres emberekről szóló életrajzi filmek válogatásának első filmje(i). A 2002-ben készült, nagysikerű életrajzi játékfilm, a manapság igen népszerű mexikói festőnő, Frida Kahlo életét mutatja be, ám a filmben fontos szerepet kap férje, a szintén festő és szintén nagyon elismert Diego Rivera is.
A játékfilm hűen követi Kahlo (és férje) életét, de akit mélyebben érdekel a téma annak feltétlenül érdemes megnézni egy 2024-ben készült (szintén Frida című) különleges dokumentumfilmet is. Ezért ebben a bejegyzésben kivételesen két filmről esik szó.
Ugyan manapság a világban Kahlo híre felülmúlja férjéét, a festő házaspárt Mexikóban szinte nemzeti hősként tartják számon, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a 2010-ben kibocsátott, máig forgalomban lévő 500 pesos bankjegyen mindkettejük arcképe látható.
Forrás:https://mexiconewsdaily.com/news/new-500-peso-bill-coming-monday/
Frida Kahlo élete
A művésznő élete nemzetközi elismertsége okán meglehetősen ismert, számos helyen lehet róla részletesen olvasni. Életének legfontosabb állomásai kronologikus sorrendben:
| 1907 | Július 6-án megszületik Mexikóvárosban. |
| 1910 | Kitör a mexikói forradalom, politikai meggyőződése okán ezt az évet jelöli születési éveként. |
| 1913 | Megbetegszik gyermekbénulásban, jobb lába deformálódik. |
| 1922 | Felvételt nyer egy rangos iskolába, ahol előszőr találkozik a neves festővel, D. Riveraval. |
| 1925 | Villamosba ütközik a busz, amelyen Frida utazik. A balesetben egész életére kiható sérüléseket szenved; ágyhoz kötötten az unalom és fájdalom elűzésére festeni kezd. |
| 1927 | Kahlo belép a Mexikói Kommunista Pártba, ahol ismét találkozik Rivierával. |
| 1929 | Kahlo és Rivera összeházasodnak. |
| 1930-1934 | A házaspár az USA-ban él, ahol Frida nem érzi jól magát. |
| 1934-1935 | Rivera, aki korábban is hűtlen volt, viszonyt kezd Frida húgával, ami a festőnőnőt nagyon megrázza. Ezután Fridának is több kapcsolata lesz férfiakkal és nőkkel egyaránt. |
| 1937 | A házaspár befogadja otthonába L. Trockijt és feleségét. |
| 1938 | Megismerkedik André Brretonnal, a szürrealizmus vezető figurájával. Egy new-yorki galériában megrendezik első kiállítását. |
| 1939 | Breton meghívására Párizsba utazik, ott is kiállítása nyílik. Diego és Frida hivatalosan is elválnak. |
| 1940 | A két művész újra összeházasodik. |
| 1950 | Egészségi állapota romlik, ismét ágyhoz van kötve. |
| 1953 | Hazájában megrendezik az első önálló kiállítását. A megnyitóra mentőautón érkezik, és egy számára felállított ágyban üdvözli a jelenlévőket. |
| 1954 | Július 13-án meghal. |
Kahlo élete tele volt tragédiákkal és szenvedéssel, amit a lábát deformáló gyermekkori betegség, egy borzalmas buszbaleset és viharos házassága okozott. Ezek a tragédiák sok képéhez adtak élményanyagot. Az első közös képen (Frieda y Diego Rivera; 1931), amely nem sokkal házasságkötésük után készült, Frida a neves festő szerény, gyenge feleségének ábrázolta magát.
forrás: https://www.wikiart.org/en/frida-kahlo/frieda-and-diego-rivera-1931
A mexikói kultúra és politika iránti rajongása, valamint a nők jogaiért folytatott harca, a feminista, marxista ideológiák iránti elkötelezettsége tette Kahlot a 20. század egyik legemblematikusabb alakjává.
Frida Kahlo és Diego Rivera művészi pályafutása
Frida Kahlo és Diego Rivera habár ugyanabban a korszakban és kulturális közegben alkottak, művészetük mégis jelentősen eltér egymástól.
Frida Kahlo képeinek középpontjában a személyes, intimitásra építő témák állnak. A művésznő élete tele volt fájdalommal: a súlyos balesete, a fizikai szenvedés, a házassága és Diego iránti szeretete egyaránt megjelennek alkotásaiban. Képei a testiségről, a női identitásról, a férfi-nő kapcsolatokról, valamint a szenvedésről szólnak. Művei szoros kapcsolatban állnak a mexikói népművészettel, számos mexikói szimbólumot, mitológiai elemet, illetve vallási motívumot tartalmaznak. Alkotásai gyakran szürreális művek, de soha nem távolodnak el a valóságtól, gyakran többféle jelentést is hordoznak magukban.
Kahlo művészetét eleinte nem igazán ismerték el, a művésznőt leginkább Diego Rivera feleségeként tartották számon. (Jó példa erre, hogy az Akadémiai Kiadó által 1968-ban megjelentetett Művészeti Lexikon Kahloról említést sem tesz, míg Rivera munkásságát meglehetősen részletesen taglalja.) Jelentős nemzetközi elismerést csupán halála után nyert, amikor a feminista és posztmodern művészeti körökben egyre inkább kultikus alakká vált. Az 1970-es években kezdtek komoly retrospektív kiállításokat szervezni műveiből, és a 90-es évekre teljes mértékben beépült a művészeti és kulturális fősodorba. (2018-ban mintegy 30 festményét mutatták be óriási sikerrel a Magyar Nemzeti Galériában.)
forrás: https://librarius.hu/2018/11/03/tomegek-ostromoljak-a-frida-kahlo-kiallitast/
Frida Kahlot a XX. század egyik legfontosabb művészének tartják, egykori otthonában múzeumot rendeztek be. Sajátságos életéről számtalan művészeti alkotás, regény, színdarab, opera és rádiójáték született. Az életélről szóló első dokumentumfilm 1965-ben készült, de csak 10 évvel később mutatták be egy filmfesztiválon, ezért több helyen tévedésből a film születését 1975-re datálják.
Frida Kahlo mai népszerűsége természetesen képeinek piaci értékén is megjelenik. Egyik képe (Diego és én; 1949) 2021-ben egy árverésen 34,9 millió dollárért kelt el, ezzel rekordot döntött a latin-amerikai alkotások között, ráadásul megelőzve az addig csúcsot tartó Rivera alkotást (Riválisok 1931).
Diego Rivera, aki 21 évvel volt idősebb volt Kahlonál már korábban nagy tekintélyt szerzett, és politikai elkötelezettsége okán nemcsak a művészeti világban, hanem a közéletben is jelentős ismeretségre tett szert.
Rivera az 1920-as évek elején Mexikóban kezdte népszerűsíteni a murális művészetet (a képzőművészetnek az az ága, mely közvetlenül fal, mennyezet, vagy más állandó építészeti felület díszítését szolgálja). Mexikó történelmét és társadalmi küzdelmeit ábrázoló falfestményei már korai munkássága során komoly elismerést hoztak számára.
1927-ben a szovjet kormány meghívására a Szovjetunióba utazott, ahol egy falfestményt rendeltek meg tőle, ám egy év múlva kiutasították az országból „egyes szovjet művészek ellenérzésére” hivatkozva. Baloldali, kommunista, trockista meggyőződését azonban ez az incidens nem befolyásolta.
1931-ben New Yorkban is kiállították műveit, ahova Kahlo elkísérte. Ezt követően több falfestményt készített az USA-ban. Az a megbízása, hogy a Rockefeller Centre részére is készítsen egy nagyméretű falfestményt, komoly konfliktust hozott számára. Bár a mű elkészült, a festményt megsemmisítették, mert Rivera Lenint és más kommunista hírességeket is megörökített alkotásában, és még a megrendelő kérésére sem nem volt hajlandó azokat eltávolítani. 1933-ban a művésznek sikerült meggyőznie a mexikói kormányt, hogy a Palacio de Bellas Artes (Mexikóváros) falán rekonstruálja ezt a munkáját.
Trockij arca a rekonstruált festményen
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/File:Mexico_-_Bellas_Artes_Fresque_Rivera_%C2%AB_Man_at_the_Crossroads_%C2%BB.JPG
Frida (2002)
A film angol nyelvű előzetese
A Julie Feymor rendezte film meglehetősen szorosan, kronologikus sorrendben mutatja be Frida Kahlo életét, amely a XX. század elején játszódik Mexikóban. A címszereplő Kahlo fiatal korában közúti balesetet szenved, ettől kezdve küzd a fájdalommal és a betegség súlyos hatásaival. Ekkor kezd ágyhoz kötötten festeni.
A film különös hangsúlyt fektet a művészi önkifejezés szerepére Kahlo munkásságában. Stílusában és színvilágában megjeleníti Kahlo festészetét, egy sor festményét élethűen reprodukálja. A szimbolikus elemek és a gazdag, élénk színek a film vizuális nyelvét uralják,
A film mindemellett sikeresen képes bemutatni Frida Kahlo életének sokoldalúságát: az intellektuális és érzelmi küzdelmeit, a férje és a saját művészi ambíciói közötti konfliktust, valamint a mexikói identitás és kultúra iránti elköteleződését.
A Taymor rendezte Frida amellett, hogy élvezetes és szép, még hitelesen követi is a festőnő életét. Bár már 23 éve készült, mai szemmel is nagy élvezetet nyújt a néző számára.
A Frida (2002) meghatározó alkotói
Rendező: Julie Taymor (1952-)
Boston elővárosában született, A ’60-as években több országban élt, Sri Lankában és Indiában, majd Párizsban tanult. 1974 -ben egy ohiói magánegyetemen szerzett diplomát folklór és mitológia témában. A ’70-es években Japánban élt, ahol a bábművészetet és a japán színházművészetet tanulmányozta. Ezután 5 évet Indonéziában töltött, ahol egy nemzetközi színészeket foglalkoztató színház vezetője volt. Visszatérve az USA-ba színdarabokat és operákat rendezett, amelyek nagy elismerést szereztek számára. 1986-ban rendezte meg első filmjét, máig 11 film rendezője, amelyek közül talán a Frida aratta a legnagyobb sikert, amely 2 Oscar díjat és 4 jelölést kapott.
Frida szerepében Salma Hayek (1966-)
Egy mexikói tengerparti városban (Coatzacoalcos) született, de szülei már 12 éves korában iskolába küldték New Orleansba, ezután a mexikóvárosi Universidad Iberoamericana hallgatója lett. 1989-ben Mexikóban egy telenovella szereplőjeként jelentős hírnévre tett szert. Ezután néhány mexikói filmben játszott, és 1991-ben Hollywoodba költözött, ahol eleinte csupán apróbb szerepeket kapott. Az áttörést az 1995-ös Desperado jelentette, amelyben Antonio Banderas mellett játszott. Ezt követően egy sor sikerfilmben szerepelt. A Frida címszereplőjeként az Oscar jelölés mellett egy sor fesztiválon megkapta/jelölték a legjobb női főszereplő díjára. Összesén 23 díjat és 55 jelölést tudhat magáénak. 88 filmben szerepelt, 13 film producere (közöttük volt a Frida is) volt, továbbá 3 videot is megrendezett.
Diego Rivera szerepében Alfred Molina (1953-)
Londonban született anyja olasz, apja spanyol bevándorló volt. Színházi szerepeivel hamarosan elismerést szerzett. 1981 óta játszik filmeben. Számos nagysikerű alkotásban (pl. Az elveszett frigyláda fosztogatói) szerepelt. Eddig 230 filmben játszott, amelyekért 13 díjat és 55 jelölést kapott (A Frida főszereplőjeként BAFTA díjra is jelölték.)
A Frida (2002) 17 díjat (közöttük 2 Oscart) és 47 jelölést kapott.
A Frida (2002) magyar szinkronnal megnézhető az interneten
Itt: https://videa.hu/videok/film-animacio/frida-2002.mp4-qrTwesMxoSh9i8u0
Frida (2024)
A 2024-es film spanyol nyelvű előzetese angol felirattal
Ez a film felhasználva Kahlo naplóját egy az őt megszemélyesítő színésznő hangján egyes szám első személyben tárja a néző elé a festőnő életét és karrierjét. Ezáltal a film mintegy személyes kapcsolatot teremt a művésznő és a néző között, így az alkotók szinte társszerzővé állítják a címszereplőt. A film olyan lenyűgöző animációkkal kelti életre Kahlo festményeit és gondolatait, hogy azok önmagukban is önálló alkotásnak tekinthetőek. Természetesen az alkotók felhasználnak korabeli dokumentumokat: újságokat, filmfelvételeket, és Kahlo ismerőseinek visszaemlékezéseit, nyilatkozatait is, amelyeket szintén színészek olvasnak fel. Ezeket figyelembe véve talán nem túlzás azt állítani, hogy ez az film szétfeszíti egy klasszikus dokumentumfilm kereteit.
Ahogy egy dokumentumfilmtől elvárható, a Frida kronologikus sorrendben végig követi a művésznő életét és pályafutását. Bemutatja, hogy a művésznő élete végéig mérsékelt elismerésben részesült. Jó példa erre az, hogy amikor Frida férje oldalán az USA-ba érkezik, őt csupán a nagy művész tartozékának tekintik, aki szintén festeget.
Kahlo naplójából megtudjuk, hogy – a szintén kommunista férjétől eltérően – nem érezte jól magát az USA-ban, és állandóan visszavágyott hazájába. Amikor Rivera politikai nézetei miatt konfliktusba kerül a megrendelő Rockefellerrel a házaspárnak visszakell térnie Mexikóba, ő mégis úgy éli meg, hogy a hazatérésért a férje őt hibáztatja.
A film jelentős pozitívuma, hogy nem pusztán felsorolja Kahlo életének jelentős eseményeit, hanem bemutatja, hogy azok miképpen hatottak rá és művészetére.
A néző nem csupán a művésznő karrierjét, hanem politikai nézetét is követheti a filmen. Már fiatal korában csatlakozik baloldali mozgalomhoz, majd belép a kommunista pártba. Ismeretes, hogy a művészházaspár befogadta a (volt)szovjet politikus Trockijt, ekkor Frida és a politikus között szoros kapcsolat jött létre. Nagyon érdekesek azok a filmfelvételek, amelyeken Trockij és Kahlo együtt látható.
Trockij (jobbról a második) Fridával és feleségével
A film egy Kahlo idézettel fejeződik be: „Úgy hiszem, hogy halálom után én leszek ezen a világon a legnagyobb darab kaki.” Jóslata nem igazolódott be.
A 2024-es Frida 5 díjat és 20 jelölést kapott.
A Frida (2024) rendezője: Carla Gutierrez
Limában született, dokumentumfilm készítést tanult a Stanford University-n, ahol 2004-ben végzett, Eddig 24 film vágását végezte, közöttük több nagysikerű film vágója volt (2 Oscar jelölt film RBG, és La Corona) fűződik a nevéhez. A Frida az első rendezése, amelyet a 2024 -es Sundance fesztiválon a legjobb dokumentumfilm díjára jelöltek.
A film magyar felirata innen tölthető le:
https://www.opensubtitles.org/hu/subtitles/13294418/frida-hu
Összefoglalás
Ebben a bejegyzésben Frida Kahlo életének és művészetének két filmes feldolgozásáról esett szó. A 2002-es nagysikerű film történeti hűséggel mutatja be a művésznő életét és munkásságát, a 2024 dokumentumfilm viszont a szokásos dokumentumfilmet meghaladóan emberközelbe hozza a festőt, úgyszólván személyes kapcsolatot teremtve Frida Kahlo és a néző között.
Mindenki számára, aki érdeklődik a XX. század egyiik legismertebb festőjének élete és munkái iránt, annak érdemes mindkét filmet megnéznie.
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források
Wikipédia
Vincent Canby: Film: Frida A Mexican Portrait
https://www.nytimes.com/1976/12/31/archives/film-frida-kahlo-a-mexican-portrait.html)
Tóth Gödri Iringó: Mexikói, marxista, feminista, festő – A Frida című filmről
Sundance Film Festival 2024
FRIDA | Sundance Film Festival 2024
An intimately raw and magical journey through the life, mind, and heart of iconic artist Frida Kahlo. Told through her own words for the very first time – drawn from her diary, revealing letters, essays, and print interviews – and brought vividly to life by lyrical animation inspired by her unforgettable artwork.
Sheri-Linden: Frida’ Review: A Portrait of Frida Kahlo That’s a Triumph of Deep-Dive Research and Dynamic Artistry