A Föld és szabadság eredeti címe: Land and Feedom (1995)
A „Rendszerváltások, következmények” sorozat előző filmje az Amíg a háború tart Spanyolország példáján azt mutatja be, hogy egy politikai erő miképpen kísérli meg erőszakkal magához ragadni a hatalmat. Az 1936-os puccs azonban csak részben sikerült, a rendszerváltást egy véres polgárháború befejezése hozta meg, amely egy négy évtizedes diktatúrát hozott létre. Az előző filmben a puccsisták tevékenységével ismerkedtünk meg, a Föld és szabadság a másik oldalt, a szélsőjobboldali lázadók ellen harcoló baloldaliakat mutatja be, és képet kapunk arról, hogy a köztársaságiak oldalán az ellenállók milyen nehézséggel találták szemben magukat.
A Föld és szabadság történelmi háttere
Az 1936-os spanyol forradalom
A spanyol forradalom a munkások társadalmi forradalma volt. Kezdetének a spanyol jobboldal a Népfront 1936-os februári győzelmét tekintette, Kétségtelen, hogy a forradalom már bizonyos fokig elő volt készítve nem csupán a libertariánus gondolkodók elméleti munkásságában, de a néptömegek tudatában is.
A tábornokok puccsa felgyorsította a már korábban beindult forradalmi folyamatot. 1936 július 18-án a megindult katonai lázadás következtében (még ott is, ahol a puccsisták nem ragadták meg a hatalmat) a Köztársaság állami struktúrája összeomlott, lebénult. (Egyetlen nap alatt négy kormány váltotta egymást.) A társadalom azonban aktivizálta magát, másnapra csaknem minden nagyvárosban megindult a támadás a lázadók ellen. Az emberek megrohanták a laktanyákat, az utcán barikádokat emeltek, a stratégiailag fontos objektumokat elfoglalták. A szakszervezetek felhívására a munkásság akcióba lépett, életüket kockáztatva ütöttek rajta a Franco-csapatok hadiszállásain, sőt rábeszélésük hatására a katonák egy része is átállt hozzájuk.
Köztársasági propaganda plakát a plogárháború kitörésekor (Forrás: Getty images)
A forradalom eredménye az ország különböző részein a szocialista szervezeti elvek széles körű megvalósítása volt. Spanyolország gazdaságának nagy részét munkásellenőrzés alá helyezték; az anarchisták olyan fellegváraiban, mint Katalónia, ez az arány már elérte a 75%-ot. A gyárak irányítását munkás bizottságok vették a kezükbe, a földeket pedig kollektivizálták. Ugyanakkor a szovjet kormány és a Komintern vezetése határozottan ellenezte ezt a kollektivizálási folyamatot (és más szocialisztikus átalakításokat), mert úgy vélték, hogy Spanyolország nem áll készen az ilyen változásokra.
A katonailag és politikailag is megosztott Spanyolországban Francisco Franco tábornok harcot folytatott az ország irányításáért, a Köztársaság hívei pedig fegyveresen ellenálltak. A köztársasági oldalon a Népfrontot alakító erők harcoltak:
- fontos erőt képviselt a POUM (Partido Obrero de Unificación Marxista; Egyesült Marxista Munkáspárt). Marxista, anarchista párt volt, amely szemben állt a sztálinizmussal, bírálta a Kominternt és a Spanyol Népfrontot is, holott annak tagja volt. 1937-ben a spanyol kormány a pártot betiltotta
- fontos szerepe volt (különösen a polgárháború második felében) a Spanyol Kommunista Pártnak is (PCE – Partido Communista de Espana), amely akkoriban a Kominternhez és a Szovjetunióhoz lojális marxista-leninista-sztálinista irányvonalat képviselt.
- szintén igen jelentős erőt képviselt.a két legnagyobb spanyolországi szakszervezet az elsősorban a szocialistákhoz kötődő az UGT (Unión General de Trabajadores – Általános Munkásszövetség), és az anarchista, és anarchoszindikalista eszmékből kinőtt CNT (Confederación Nacional De Trabajo – Országos Munkakonföderáció) szintén igen jelentős erőt képviselt.
A tábornokok puccsa következtében kialakult polgárháború 1939 április 1-én a nacionalisták győzelmével ért véget.
Külföldi beavatkozás a spanyol polgárháborúban
A spanyol polgárháborúban sok külföldi is harcolt, valamint számos tanácsadói is segítette a szembenálló feleket. Németország és Olaszország jelentős pénzügyi és katonai segítséget nyújtott Franco csapatainak.
A köztársasági erőket a Szovjetunió támogatta, főként anyagi segítséget nyújtott: repülőgépeket, tankokat és tüzérségi eszközöket szállítottak le. (A Köztársaság a szovjet fegyverekért a Banco de España aranytartalékaival fizetett, ami az egész spanyol aranytartalékot felemésztette.)
A köztársaságiakat Mexikó is támogatta, 2 millió dollár segélyt és eszközöket juttatott Spanyolországba, de legfontosabb segítsége a diplomáciai támogatás és a menekültek befogadása volt.
A Nemzetközi Brigádok lobogója
A köztársaságiak oldalán Nemzetközi Brigádok keretében mintegy 40 000 külföldi harcolt (bár létszámuk egyszerre sosem haladta meg a 18 000-et). Sokan főként radikális kommunista vagy szocialista szervezetek tagjai voltak. Ők abban a meggyőződésben csatlakoztak a Nemzetközi Brigádokhoz, hogy Spanyolországban van a fasizmus elleni harc frontvonala.
Hatalmi harc Katalóniában 1937 május 3 és 8 között
Hónapokig tartó feszültséget és összeütközéseket követően a májusi konfliktus középpontjában az állt, hogy ki ellenőrizze a városon belüli és kívüli távközlést – a kormány vagy az anarchisták? A polgárháború kezdete óta a barcelonai telefonközpontot az anarchista CNT ellenőrizte, ezért a kormány attól tartott, hogy a telefonbeszélgetéseiket lehallgatják.
A barceloniai telefonközpont korabeli fényképe (Forrás: Wikipédia)
Május 2-án a spanyol és elnök a katalán vezető (a Generalitat elnöke) közötti telefonbeszélgetést a központ egyik operátora félbeszakította, ezen kívűl blokkolták a haditengerészeti és légierő miniszterének a Generalitat hívására tett kísérletét is.
Másnap a kormányerők elfoglalták a barcelonai telefonközpontot, ezért harcok törtek ki, különböző csoportok barikádokat emeltek a városban. A köztársasági kormány mozgósította a haditengerészetet és a hadsereget. A harcok május 8-án értek véget a kormányerők győzelmével.
A Föld és szabadság angol nyelvű beharangozója
A Föld és szabadság cselekménye
A film flashback-kel kezdődik, az idős David Carr halála után lányunokája kutatva a régi iratok, újságok és más dokumentumok között, megismerkedik nagyapja történetével.
Megelevenedik a múlt: egy fiatal, idealista angol munkanélküli (a nagyapa) Francoék 1936-os puccsa után Liverpoolból Spanyolországba indul, hogy részt vegyen a fasizmus elleni harcban.
Bár a Nemzetközi Brigádban akar harcolni, azonban egy véletlen folytán a POUM irányította milíciához kerül. Nagy illúzióval veti bele magát a küzdelembe, számos barátra tesz szert, de hamarosan rá kell jönnie, hogy a győzelemhez kevés az akarat, az ellátás hiányos, a kiképzés csapnivaló, a harcosokat kibékíthetetlen ellentétek feszítik.
Miután megsebesül, eredeti tervének megfelelően a kormány által támogatott Nemzetközi Brigádhoz csatlakozik, ahol azonban szembe találkozik a szovjetek által szított POUM tagok és anarchisták elleni üldözéssel.
Visszatérve alakulatához, szemtanúja annak, amint a kormánycsapatok megadásra szólítják fel a milíciát. A fegyveres konfliktusban szerelmét, Blancát is lelövik.
A lány temetése után Carr kiábrándultan tér vissza szülőhazájába, de emlékül egy marék spanyol földet magával visz.
A film végén visszatérünk a jelenbe: az unoka nagyapja temetésén a marék spanyol földet a sírba szórja, és az elnyomás elleni harc szimbólumával, felemelt ökölszorítással tiszteleg nagyapja emléke előtt.
***
A Föld és szabadság vajon történelmi lecke, háborús film, esetleg szerelmi történet? Mindenből van egy kevés, de megítélésem szerint megfelelő összhangot képez.
Két baloldali művész, a rendező (Ken Loach) és szövegkönyvíró (Jim Alen) alkotása talán a legjobban mutatja be a polgárháború bonyolult történetét. A Föld és szabadság központi figurája, David Carr naiv, idealista, aki azért megy Spanyolországba, hogy a fasizmus ellen harcoljon. (Bár a film szerzői között nem szerepel Georg Orwell neve, lehetetlen elszakadni a gondolattól, hogy Carr alakját nem a neves íróról mintázták, és a forgatókönyv nem könyvének, a „Hódolat Katalóniának” hatására, netán annak felhasználásával készült.)
A harci jelenetekkel tarkított film nem csupán a polgárháborút mutatja be a nézőknek, hanem a háborút a háborún belül, nevezetesen a köztársaságiak sorain belül dúló politikai és ideológiai összeütközéseket is, amelyek végül fegyveres összeütközéshez vezettek a pártok, frakciók, milíciák és különböző fegyveres alakulatok között.
A Föld és szabadság címre leginkább a film csúcspontját képező (12 perces jelenet) falusi gyűlés utal, ahol a résztvevők a FÖLD kollektivizálásáról akarnak dönteni, de ott az ellenérv is: „Most nem a szocializmusról vagy a földreformról szóló tankönyvi viták ideje van, Le kell győznünk a fasizmust, annak van elsőbbsége.” , azaz a SZABADSÁG-nak. (Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy van adatbázis, ahol a film címe Haza és szabadság fordításban szerepel, ami szerintem a film mondanivalójának teljes félreértése.)
Bár az alkotók egyértelműen a POUM-mal szimpatizálnak, a film bemutatja a baloldal túlkapásait is. A papot azért ölik meg (természetesen minden tárgyalást mellőzve), mert állítólag több POUM-os aktivistát feljelentett, akiket azután meggyilkoltak. Ez az epizód is jól jellemzi a polgárháborús idő bonyolultságát.
A film befejezése, a nagypapa temetése sem érzelgős, szentimentális lezárása a történetnek, hanem egy kiállás az elhunyt eszméi mellett.
Összegezve: a Föld és szabadság kitűnően mutatja be azt a problémát, hogy Francoék győzelmét nem csupán a jelentősebb német és olasz katonai támogatás tette lehetővé, hanem a baloldaliak közötti széthúzás, torzsalkodás is. Erre rakódott rá a sztálini ideológia diktálta, a saját sorokon belüli ellenségkeresés, ami kivégzésekben (vagy hívjuk inkább gyilkosságoknak?) és a belső fegyveres konfliktusban végződött.
Különböző filmfesztiválokon a Föld és szabadság 8 díjat és további 5 jelölést kapott.
A Föld és szabadság rendezője: Ken Loach (1936-)
Forrás: AFP
A szociális témákat boncolgató brit rendezőt a ma élő legnagyobb filmremdezők között tartják számon. Bár jogot végzett Oxfordban, hamarosan a BBC-nél kötött ki. Filmjeinek témája gyakran a politika, amelyek (szélső)balodali nézeteit tükrözik. A ’90-es évektől kezdve filmjei nagy elismerésnek örvendenek. 121 díjat és további 102 jelölést tudhat magáénak. (Igen beszédes, hogy a 2023-ban (!) bemutatott filmje a A mi kocsmánk is már 7 díjat és 4 jelölést kapott.) Életéről és munkásságáról részletesebben ITT lehet magyarul olvasni.
David Carr szerepében Ian Hart (1964-)
Forrás: https://www.liverpoolecho.co.uk
Liverpoolban született, már középiskolás korában is színjátszókörben szerepelt, majd a College in Liverpool-ban drámát tanult. 1990 óta 121 filmszerepet játszott el. Érdekesség, hogy John Lennon alakját háromszor alakította, de eljátszotta Hitlert és Beethovent is. Négy filmdíjjal és 8 jelöléssel ismerték el művészetét.
A film magyar felirata letölthető INNEN
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon,
aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon
Források:
Wikipédia
Antony Beevor: A spanyol polgárháború
Daniel Guérin: A spanyol forradalom és az anarchia
https://mek.oszk.hu/02000/02003/html/nter1865.htm
Zolcsák Attila: A „köztársasági oldal” a spanyol polgárháborúban.
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwj12MX0oPqCAxWP2wIHHbbNAyUQFnoECBkQAQ&url=http%3A%2F%2Fepa.oszk.hu%2F01700%2F01739%2F00097%2Fpdf%2FEPA01739_eszmelet_112_009-027.pdf&usg=AOvVaw0sSDInytQbThwpYVGGC13E&opi=89978449
For Whom The Bell Tolled
https://www.newsweek.com/whom-bell-tolled-175634
Marc Savlov: Land and Freedom
Movie Review: Land and Freedom
War film, history lesson, love story? Loach’s new work is all of these and more, a sometimes-astonishing, sometimes-pedantic look at the Spanish Civil
https://www.austinchronicle.com/events/film/1996-06-14/138159/