Az Amíg a háború tart eredeti címe: Mientras dure la guerra (2019)
Az Amíg a háború tart a „Rendszerváltások, következmények” sorozat második filmje azt mutatja be, hogy hogyan alakul ki egy autokrata rendszer és milyen kegyetlenségek kísér(het)ik a hatalomváltást. A film cselekménye 1936 júliusában, a spanyol polgárháború első napjaiban indul, és néhány hónappal később, októberben fejeződik be. A történet központi alakja a köztiszteletben álló, megbecsült értelmiségi, az idős író, filozófus Miguel de Unamuno y Jugo, aki a talán a magyar közönség számára sem ismeretlen, de számos szereplő neve Spanyolország határain túl a szakembereken kívül ugyancsak idegenül cseng, ami kissé megnehezíti az eseménysor nyomon követesét. Ebben a bejegyzésben igyekszem némi támpontot nyújtani az Amíg a háború tart könnyebb megértéséhez.
A tábornokok lázadása a baloldali kormány ellen
Spanyolország modernkori történetének legsötétebb szakasza az 1936-1939 között lezajlott polgárháború, amelyet sokan a második világháború főpróbájának tekintenek. A polgárháború előzményeit vázlatosan így lehet összefoglalni.
1931 április 14-én XIII. Alfonz lemondott trónjáról és külföldre távozott, ezután kikiáltották a Második Köztársaságot.
A köztársaság első kormánya republikánus, szocialista és nemzeti kisebbségi miniszterekből jött létre. A cortes (képviselőház) új alkotmányt dolgozott ki, de reformjai kezdettől fogva ellentéteket szítottak.
1933-ban a nagy gazdasági világválság már Spanyolországot is éríntette, ami hozzájárult ahhoz, hogy a republikánus tábor szétesett, a kormány megbukott, és egy, a konzervatív táborra támaszkodó kormány alakult.
1936 február 16-án a baloldal széles választási szövetségben (Frente Popular; Néprfont), míg a jobboldal megosztottan indult, így az előbbiek szűk többséggel megnyerték a választásokat, de az egész országban hatalmas zűrzavar uralkodott.
Július 12-én rohamrendőrök megölték az ellenzék vezetőjét megtorlásul azért, mert néhány órával korábban falangista fegyveresek meggyilkoltak egy szocialisták iránt elkötelezett rohamgárdista hadnagyot. Bár a rohamrendőrök a gyilkosságot nyilvánvalóan nem a kormány utasítására hajtották végre, szervezkedés indult meg a kormány ellen, ami ürügyet szolgáltatott a tábornokok egy csoportjának, hogy felkelést készítsen elő a megválasztott kormány ellen.
Július 18-án tábornokok egy csoportja puccsot hajtott végre, és elfoglalták Spanyolország egy részét.
Az Amíg a háború tart cselekményének helyszínén, Salamanca tartományban a felkelők 1936. július 19-én hadiállapotot hirdettek, és néhány nap alatt átvették a város és a tartomány irányítását.
Miguel Unamuno (1864-1936) a film központi alakja
Bilbaoban született, részben baszk, részben spanyol származású, és ez a kötődés élete végéig jellemezte. Bár gyermekkorában szülővárosában élt, egyetemi éveit 1880 és 1884 között Madridban töltötte, ahol bölcsészetet tanult. Ekkoriban rendült meg vallásos hite, ami későbbi munkáinak tematikájára döntő hatást gyakorolt.
1891-ben a salamancai egyetem görög nyelv és irodalom tanszékének vezetője lett. Irodalmi és filozófiai ismeretei ugyancsak széleskörűek voltak, de rendkívüli nyelvismerettel is rendelkezett, 10 nyelvet tudott. Jelentős volt a szociális érzékenysége is.
1894 és 1897 között tagja volt a Szocialista Pártnak.
1901-ben kinevezték az egyetem rektorának is, amiről 1914-ben politikai okok miatt lemondatták.
1924-ben Primo de Riviera diktatúrájának bevezetése után radikális szellemű politikai állásfoglalása miatt megfosztották egyetemi katedrájától is, a Kanári szigetekre száműzték, ahonnan Franciaországba szökött.
1930-ban a diktatúra bukása után hazatért, ahol a köztársaság visszahelyezte tanszékvezetői és rektori tisztségébe.
1931.ben a választásokon a Köztársasági-Szocialista Összefogás képviselőjelöltjeként indult, megválasztották
1931. július 12-től 1933. október 9-ig képviselő volt. Április 14-én Salamancában ő jelentette be a köztársaság megszületését; a filozófus a városháza erkélyén kijelentette, hogy “új korszak kezdődik, és véget ér egy dinasztia, amely elszegényített, lealacsonyított és elnémított bennünket.“
Unamuno mindig is mérsékelt álláspontot képviselt, és elutasított minden politikai és egyházellenes szélsőséget. Egy 1932. novemberében megtartott beszédében tiltakozott Manuel Azaña miniszterelnök szélsőségesen egyházellenes politikája ellen. Az író ellenszenve a miniszterelnök politikájával odáig fajult, hogy 1936 júniusában egy újságírónak azt nyilatkozta, hogy Manuel Azaña miniszterelnöknek “hazafias tett gyanánt öngyilkosságot kellene elkövetnie.” fenti a kijelentéséért a köztársaság kormánya megfosztotta egyetemi tisztségeitől.
1936 júliusában a polgárháború kitörésekor Unamuno a puccsistákat támogatta abban a hitben, hogy meg fog szűnni a kialakult anarchia, és az új hatalom megmenti Spanyolországot a vörös terrortól. Amikor július 19-én az új hatóságok szinte az egész salamancai városi tanácsot felmentették és a helyükre saját embereiket helyezték, Unamuno elfogadta a neki felajánlott tanácsosi posztot. Azonban az idős tudós hamarosan szembesült a puccsisták kegyetlen mészárlásával ezért elfordult az új hatalomtól, és rövidesen nyílt konfrontációba kertült velük.
1936 október 12-én az egyetem aulájában rendezett Kolumbusz napi ünnepségen, Amerika felfedezésének évfordulóján nyílt összeütközésbe került az új hatalommal, aminek következtében ismét megfosztották egyetemi tisztségeitől, háziőrizetbe helyezték. Néhány hónap múlva, december 30-én elhunyt.
Az Amíg a háború tart Unamuno munkásságát nem érínti. Elég itt megjegyezni, hogy sokrétű tudós volt, foglalkozott költészettel, regény-, színmű- és esszéírással. Több művét már az 1920-as években magyarra is lefordították. Érdemes megjegyezni, hogy egyik népszerű könyvét A köd című regényt nemrégiben Litvai Nelli ismét lefordította, mert amint egy képzelt levelében leírja „beleolvasott az 1924-es magyar kiadásába, és rosszul lett, még Kosztolányira is megharagudott, mert köze volt e fércfordítás kiadásához azzal, hogy bele sem nézett, úgy protezsálta”.
Az Amíg a háború tart beharangozója
Az Amíg a háború tart cselekménye
Az Amíg a háború tart cselekménye 1936 július 19 és október 12-e között játszódik. A film első képsorain (a stáblista hátterében) a Spanyol Köztársaság lobogója lengedez. Ezután Salamanca főterét (Plaza Mayor) látjuk amint a puccsisták katonái elfoglalják a várost, és kihirdetik a hatalomátvételt. Letartóztatják a város szocialista polgármesterét, Casto Prieto Carrascót .
A közmegbecsülésnek örvendő idős író és filozófus Miguel de Unamuno a hír hallatán elmegy hazulról, hogy találkozzék két barátjával, Atilano Coco Martin protestáns pappal és a baloldali Salvador Vila Hernándezzel.
Unamuno hamarosan bemegy az irodájába, ahol egy telefoninterjúd ad, amelyben támogatásáról biztosítja a puccsistákat:
“Én nem árultam el a Köztársaságot, A Köztársaság árult el engem. És paradox módon, még mindig szeretem. Ezért van erre szükség, azért, hogy rendet tegyünk“.
Az interjú alatt beront a polgármester felesége, megkéri, hogy vesse latba tekintélyét bebörtönzött férje kiszabadításának érdekében. Azonban Unamuno elhárítja az asszony kérését, de felajánlja, hogy amennyiben a polgármesternének szüksége van rá, pénzt ad neki kölcsön.
A következő képsorok Spanyol Marokkóba visznek, ahol egy német küldöttség találkozik Francisco Franco tábornokkal, hogy rávegyék arra, hogy Jose Sanjurio halála után ő vegye át a puccsisták vezetését, de Franco – a többi puccsista kívánsága ellenére – is ragaszkodik ahhoz, hogy a megalakult junta gyakorolja a hatalmat.
Mindeközben a köztársasági kormány is eltávolítja Unamunót egyetemi tisztségeiből mivel interjújában támogatta a nacionalisták puccsát.
Unamuno ismét találkozik Cocóval és Salvadorral, ahol heves vita után Coco dühösen távozik. Unamuno ezután beszélni akar Cocoval, felkeresi lakásán, de nem találja otthon.
Ezt követően ismerkedik meg a néző a puccs másik főszereplőjével José Millán-Astray tábornokkal, aki Cáceresben találkozik Francóval, ahol a hadirokkant katona kinyilvánítja együttműködési szándékát.
A következő jelenetben a Nemzetvédelmi Junta burgosi értekezletét látjuk, ahol Unamunót visszahelyezik egyetemi pozíciójába. Ez a rehabilitáció azonban azzal jár együtt, hogy rektorként neki kell lennie a Helyi Vizsgálóbizottság elnökének, ami ellen az író hevesen tiltakozik. Továbbá azt is elvárják tőle, hogy adjon ki egy kiáltványt, amelyben támogatásáról biztosítja a puccsistákat.
Unamuno meg akarja látogatni Cocót, de a feleségétől megtudja, hogy barátját a nacionalisták őrizetbe vették. Ezután Unamuno találkozik Salvadorral, aki igyekszik őt meggyőzni arról, hogy nem rendcsinálás folyik, hanem ők egy fasiszta puccs elszenvedői. Millán-Astray győzködi Francót, hogy vegye át a vezetést, amit Franco ismét elutasít. Franco a főhadiszálláson köztársasági zászlót a monarchia zászlójára cseréli le.
A Nemzetvédelmi Junta ezután Salamancába érkezik, hogy találkozzon Francóval és tábornokaival. Unamunót is a találkozóra hívják, ahol ő megpróbál közbenjárni Coco szabadon bocsátása érdekében. Unamunót Millán-Astray félrevonja, és szemére hányja, hogy nem hajlandó aláírni a támogatásáról szóló kiáltványt. A junta megszavazza Francót. a nacionalisták főparancsnokának. Unamuno szeptember 20-án aláírja a kiáltványt.
Otthon Unamuno lánya, Maria megpróbálja rávenni apját, hogy egy cikkben tiltakozzon a véres megtorlások ellen, de az író nem áll kötélnek, azzal érvel, hogy a köztársaságiak is kegyetlenkednek.
Unamuno a szabadban találkozik Salvadorral, aki szemére hányja, hogy állandóan változtatja nézeteit: „Nézze, ön volt már baszkpárti, spanyolpárti, marxista, szocialista, ateista, keresztény, agnosztikus. Döntse már el végre, Miguel!” Heves vitát folytatnak a politikáról, de végül békésen hazaindulnak. A hazafelé vezető úton Salvadort a nacionalisták autóba tuszkolják és elhajtanak vele.
Unamunót felkeresi a polgármester özvegye, aki most már elfogadná az író korábban felajánlott pénzbeli segítségét, az író azonban azt válaszolja, hogy már nincs abban a helyzetben, hogy segíteni tudjon. Az asszony ekkor a szemire hányja, hogy a puccsistáknak viszont 5000 pesetát adományozott, amiből fegyvereket vásároltak. Ezért gyilkosnak nevezi Unamunót.
A Nemzetvédelmi Junta szeptember 21-i tanácskozásán megválasztják Francot kormányfőnek és generalisszimusznak. Egyedül Miguel Cabanellas a junta korelnöke nem ért ezzel egyet, mivel kimaradt az indoklásból az a kitétel, hogy „amíg a háború tart”.
Unamuno lebetegedik delíriumos állapotba kerül, napokig az ágyat nyomja. Az író megtudván, hogy Franco lett a nacionalisták fővezére, betegen felkeresi a Caudillot, és megkéri, hogy engedjék szabadon kollégáit. Kérését nem teljesítik.
Eközben Millán-Astray felkeresi Unamunót, és közli vele, hogy másnap az egyetemen a nacionalisták által rendezett Kolumbusz napon (amely Amerika felfedezésének évfordulója, de egyesek a hispán faj napjának tekintik) kell részt vennie. A tábornok közli, hogy Franco nem tud ott lenni az ünnepségen, és kifejezett kívánsága, hogy Unamuno helyettesítse őt.
Unamuno elhatározza, hogy nem szólal fel a rendezvényen, de az ott hallottak és Coco özvegyének levele arra készteti, hogy meggondolja magát. Egy, a nacionalistákat keményen bíráló beszédet mond, -többek között ekkor hangzik el elhíresült mondása: „Győzni fogtok, de nem meggyőzni” (Venceréis, pero no convenceréis).
Unamuno beszédébe a hadirokkant Millán-Astray többször közbekiált, többek között azt harsogta, hogy „Halál az értelmiségiekre”, valamint többször elordította a Spanyol Idegenlégió jelszavát. „Éljen a halál!” (Viva la muerte!). A hadirokkant tábornok által felbőszített tömeg majdnem meglincseli az idős tudóst, de Franco jelenlévő felesége megmenti őt a tömeg haragjától, kikíséri a teremből és autóval hazaviszi.
***
Az Amíg a háború tart spanyolországi bemutatója egy hónappal előzte meg Franco újra temetését. Mivel a temetés körüli vita évekig foglalkoztatta az ország közvéleményét, nem tudom, hogy véletlen egybeesésről van-e szó, vagy az alkotók szándékos állásfoglalása volt a téma kiválasztása. Mindenesetre a film mondanivalója szerintem túlmutat az aktuális történeten.
Adott két ellentétes karakterű szereplő: egy töprengő tudós értelmiségi és egy katona, aki a fegyver erejében hisz. Ilyen ellentétek máshol, más körülmények között is összecsapnak. A film harmadik főszereplője a későbbi Caudillo, Francisco Franco, akit a történetben korántsem ellenszenves figura, családját szerető jóságos, bár gyenge személyiségű alaknak láttatják az alkotók. Úgy gondolom, hogy ez is pozitívuma ennek az filmnek, mert bemutatja, hogy egy „átlagemberből” milyen könnyen válhat véreskezű diktátor.
A történelmi tárgyú filmek, különösen a közelmúlt eseményeit feldolgozó alkotások esetében mindig felmerül a kérdés, hogy mennyire hűen adják vissza a ténylegesen megtörtént eseményeket, és mennyi bennük a fikció. Az Amíg a háború tart minden bizonnyal meglehetős pontossággal tárja a néző elé a történelmi eseményeket, amit az is bizonyít, hogy a Cesar Cervera által összegyűjtött „18 történelmi tévedés Amenábar filmjében” jelentős hibát nem tár fel. A nem túl jelentős részleteknek (pl. az, hogy a Kolumbusz napi ünnepségen Unamuno, Franco Felesége és Millán-Astray más sorrendben ültek a pódiumon, az ünnepséget követően a tudódóst nem autóval viszik haza, hanem gyalog távozott stb.) nincs jelentősége. Természetesen vannak a történelmi hűségtől való súlyeltolódások: a filmben a falangistákat meglehetősen faragatlannak ábrázolták, holott közöttük voltak igen képzett emberek is; Millán-Astray szerepe a puccs idején korántsem volt ilyen jelentős, és ő sem volt ennyire képzetlen; a Kolumbusz napi ünnepség sem végződött ilyen drámaian, hiszen fénykép bizonyítja, hogy Unamuno és Millán-Astray kézfogással búcsúztak el egymástól. Úgy gondolom azonban, hogy a kisebb „ferdítések” az alkotók mondanivalóját voltak hivatottak aláhúzni.
Összefoglalva: az Amíg a háború tart érdekes film, amely bemutatja egy értelmiségi vívódását a (váltakozó) hatalomhoz való viszonyról. Bár a film megértéséhez a spanyol történelem eme jelentős epizódjáról némi előismerettel kell rendelkezni, de aki veszi a fáradságot és utánanéz a történéseknek és a szereplőknek, az egy gyönyörűen kivitelezett, tanulságos történelmi filmet tekinthet meg.
Az Amíg a háború rendezője: Alejandro Amenábar (1972-)
Az Amíg a háború tart rendezője, forgatókönyvírója, producere és zeneszerzője Santiago de Chilében született; chilei apa és spanyol anya gyermekeként. Egyéves korában, a chilei 1973-as puccs miatt a család Madridba költözött, a filmrendező ott nőtt fel. Amenábar a madridi Complutense Egyetem Információs Tudományok Karára iratkozott be, ahol számos kudarc után abbahagyta tanulmányait, és elkezdett filmeket rendezni. Kilenc Goya-díjat nyert – többek között a legjobb rendezőnek járó Goya-díjat a 2001-es A Más világ című filmjéért, két Európai Filmdíjat és egy, a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját az eutanáziával foglalkozó A belső tenger című alkotásért. (Ez a film ma különösen aktuális Magyarországon, ahol egy fiatal ügyvéd, Karsai Dániel küzd az aktív eutanázia engedélyeztetéséért.)
Miguel Unamuno szerepében Karra Elejalde (1960-)
hasonlóan a többi szereplőhöz kevéssé ismert a spanyol nyelvterületen kívül, holott több mint 80 szerepet játszott már el. Két filmet is rendezett, négy film forgatókönyvének (társ)szerzője.
Az Amíg a háború tart 14 díjat és 41 jelölést kapott különböző (többnyire spanyol nyelvterületi) filmfesztiválon.
Jegyzetek
A kérész életű Első Köztársaság 1873 és 1874 között volt Spanyolország államformája.
Casto Prieto Carrasco (1886 -1936) orvos, politikus, egyetemi tanár. 1936 februárjától júliusáig Salamanca polgármestere volt. A puccsisták július 29-én meggyilkolták.
Atilano Coco Martín (1902 – 1936) spanyol anglikán protestáns lelkész a Radikális Szocialista Köztársasági Párt, majd később a Köztársasági Unió prominens tagja és egy szabadkőműves páholy mestere volt. 1936. július végén a puccsista felkelők letartóztatták. 1936. december 9-én a katonai kormányzó parancsára meggyilkolták.
Salvador Vila Hernández (1904 – 1936) egyetemi professzor. Demokratikus, republikánus és baloldali elveket valló személy volt, bár politikai hovatartozása nem volt ismert, három hónappal a polgárháború kitörése után a nacionalista puccsisták lelőtték.
Francisco Paulino Hermenegildo Teódulo Franco y Bahamonde Salgado Pardo de Andrade (1892-1975) katonatiszt, a spanyol polgárháborúban a nacionalista erők egyik vezetője, 1939–1975 között a spanyolországi diktatúra vezére (Caudillo) volt. Franco követői a polgárháború alatt mintegy 420 000 embert öltek meg a hadszíntéren és a polgárháború befejezést követő kivégzések során. Franco uralmának első évtizedében folytatódott az elnyomás, és meghatározatlan számú politikai ellenfelet gyilkoltak le. 1941-ben Spanyolországban 233 000 fogoly volt börtönben, többségében politikai okokból. Kezdettől fogva ambivalensen viszonyult a köztársasági államformához, 1947-ben visszaállította a királyságot, és 1969-ben utódjául az utolsó spanyol király, XIII. Alfonz unokáját, János Károlyt nevezte meg. Halála után Franco holttestét „a polgárháború mindkét oldalának áldozatai emlékére emelt” Elesettek Völgyében (Valle de los Caídos) hantolták el. Hosszas politikai viták után a Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően 2019-ben exhumálták hamvait, és áthelyezték felsége kriptájába. Ebben a kérdésben is megosztott volt a társadalom, az egyik vezető országos napilap (El Mundo) felmérése szerint a megkérdezettek 43 %-a helyeselte, míg 32 %-a ellenezte Franco hamvainak áthelyezését.
José Sanjurjo y Sacanell (1872. – 1936) a Spanyol Hadsereg tábornoka volt. Monarchistaként ellenezte a köztársasági államformát. 1932-ben sikertelen puccsot hajtott végre a köztársaság megdöntésére. Halálra ítélték, amit később életfogytiglan büntetésre változtattak. 1934-ben szabadult. Ekkor önkéntes száműzetésbe Portugáliába költözött. Az 1936-os puccs vezéralakja volt, a puccsista tábornokok őt tekintették vezetőjüknek. A puccs harmadik napján repülőgép balesetben életét vesztette. Mivel a puccs másik szervezője, Mola tábornok is később repülőgép-szerencsétlenségben meghalt, Franco lett a nacionalisták vezére. Kettejük halálát egyesek a későbbi diktátor számlájára írják, azonban erre a feltételezésre nincs bizonyíték.
José Millán-Astray y Terreros (1879 –1954) spanyol katonatiszt, a Spanyol Idegenlégió alapítója, amelyet a Francia Idegenlégió mintájára szervezett meg. (A Légió ideológiája Spanyolország császári és keresztény hagyományainak eszmeisége volt.) Millan-Astray a hadseregben töltött ideje alatt elvesztette a bal karját és a jobb szemét, valamint több lövést kapott a lábán és a mellkasán. 1936 -1937 között a francoista Rádió, Sajtó és Propaganda Iroda vezetője volt.
Miguel Cabanellas Ferrer (1872 – 1938). Katonatiszt, a puccsisták egyik vezetője, a Nemzetvédelmi Junta korelnöke volt. Szabadkőműves volt. 1936 júliusában a Zaragozában állomásozó csapatok parancsnokaként, július 19-én jelentette be, hogy támogatja a puccsistákat. A junta szeptember 21-i tanácskozásán így érvelt Franco kinevezése ellen: “Nem tudjátok, hogy mit tettetek, mert nem ismeritek őt úgy, mint én, hiszen az Afrikai Hadtestben én voltam a parancsnoka. Ha Spanyolországot odaadjátok neki, azt fogja hinni, hogy az az övé, és nem fogja hagyni, hogy bárki akár a háború alatt, akár utána a helyére lépjen mindaddig, amíg él”.
Egyes történészek szerint az elhíresült mondás nem így hangzott el, hanem szó szerint „vencer no es convencer” (győzni az nem meggyőzni).
A teljes stáblista ITT található.
A film magyar szinkronnal megtalálható az interneten
ITT
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források:
Wikipédia
Semsey Viktória: Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi rövid története
Antony Beevor: A spanyol polgárháború
Buzogány Klára: Franco-fónia
https://filmtett.ro/cikk/alejandro-amenabar-mientras-dure-la-guerra-while-at-war-kritika
Johnatan Holland: ‘While at War’ (‘Mientras Dure La Guerra’)
https://www.hollywoodreporter.com/movies/movie-reviews/at-war-review-1237168/
César Cervera: Los 18 errores históricos de «Mientras dure la guerra», la película sobre Franco y Unamuno de Amenábar
https://www.abc.es/historia/abci-17-errores-historicos-mientras-dure-guerra-pelicula-sobre-franco-y-unamuno-amenabar-201909292254_noticia.html