Eredeti címe: Little Joe (2019)
A boldogságvirág a “Nők a középpontban” sorozat előző filmjével, a Gloria-val hasonló témát dolgoz fel. A boldogságvirág főszereplője egy Gloria-nal fiatalabb nő, aki fiát, Janót (Joe) egyedül neveli. Az egyedülálló nők sokaságáról és életérzésükről az előző film kapcsán már ismertettem különböző felmérések adatait, most csupán egy ábrát mutatok be, ami azt hivatott bizonyítani, hogy korántsem marginális társadalmi problémáról van szó.
Forrás: Rövid Irén: A gyermeküket egyedül nevelő szülők életkörülményeinek vizsgálata objektív és szubjektív mutatók segítségével a magyar cenzusok adatai alapján
Gyermekét egyedül nevelő szülőről persze ugyancsak sok film szól, (például EBBEN a felsorolásban 10 híres filmet találunk), ám A boldogságvirág műfajában, stílusában meglehetősen eltér a megszokott megközelítéstől. A film kiindulópontja egy nem valós történet (boldogságot sugárzó növény létrehozása). Tehát sci-fi? A virág mindenféle ijesztő kalamajkát okoz. Tehát horror, vagy horror paródia? Szerintem egyik sem, mert a bizarr történet ürügyén nem csupán egy munkamániás kutató(nő) és anya életről szól, hanem számos más problémát is felvet. Én talán kvázi-sci-finek nevezném a film műfaját, mert ugyan a történet nem valós, viszont az érintett témák ugyancsak valósak.
A boldogságvirág cselekménye
A boldogságvirág főszereplője, Alice egy munkamániás vezető kutató, növénynemesítéssel foglalkozik egy erre szakosodott vállalatnál és egyedül neveli fiát Janót. Alice kollégájával Chrissel kitermesztett egy különleges virágot, amely, ha megfelelő körülmények között tartják, megfelelően táplálják, és még beszélgetnek is vele, akkor boldoggá teszi tulajdonosát. Ám a virág hirtelen nagyon erősen kezdi szórni a pollent, amit Alice annak tud be, hogy azt a nemesítés során beporzásra alkalmatlanra tették. A pollenek hatására az emberek viselkedése megváltozik (Chris erőszakoskodni kezd Alice-szal, egy kolléganő, Bella elaltatja szeretett kutyáját, mondván, hogy az megváltozott).
Egy alkalommal – a cég szabályzatát áthágva, Alice hazavisz egy példányt a virágból fiának, amit gyereke után Jancsikának (Little Joe) nevez el.
Hamarosan Janó is belélegzi a pollent, ezután az ő viselkedése is megváltozik. A korábban szófogadó fiú osztálytársnőjével, Selma-val belopódzik az üvegházba, és kilopnak egy példányt a Jancsikából. Nemsokkal később a fiú bejelenti, hogy el akar költözni apjához, annak vidéki tanyájára, ami egy kamasz részéről meglehetősen furcsa ötlet (mármint elköltözni egy isten háta mögötti tanyára).
Alice, megdöbbenve fia változásától, visszanézi a boldogságvirággal kontaktusba került személyekkel készített interjúk felvételeit, és megrökönyödve tapasztalja, hogy mindegyikük viselkedése megváltozott.
Miután főnöke – annak ellenére, hogy Alice beismeri neki, hogy nem engedélyezett módszerrel végezte a nemesítést – elutasítja a kísérlet leállítását, Alice maga veszi kezébe az ügyet, megpróbálja lehűteni az üvegház hőmérsékletét. A virágok „legyilkolásában” Chris akadályozza meg, aki némi dulakodás után leüti, így Alice is belélegzi a pollent.
Nemsokára kiderül, hogy Jancsika a kiállításon díjat nyert, ezért várhatóan világszerte nagy sikerrel fogják árusítani. Alice – nem nagyon burkolt örömmel – beleegyezik abba, hogy fia átköltözzön édesapjához.
***
A boldogságvirág egy finoman kidolgozott dráma, amelyben több szinten találkozunk ellentétekkel; a természetes és mesterséges világ ellentétével, az alávetettség és az önállóság ellentétével és nem utolsósorban az anyai szerep és a szakmai tevékenység ellentétével. Kétségen kívül ez utóbbi A boldogságvirág fő vonulata , hiszen Alice mindkét feladatát jól akarja ellátni, de ez nem egyszerű, mert mindkét gyereke, fia Janó és alkotása Jancsika joggal tart igényt a gondoskodására. Talán ez az ellentét a néző szemében a főszereplő labilis alkatára utal, hiszen Alice pszichiáterhez (pszichológushoz?) jár. Vagy talán Alice mégsem labilis alkat? Hiszen tudjuk, hogy fejlett társadalmakban mintegy sikk analízisbe járni, ami mintegy kiváltja a gyónás szerepét. Ez a bizonytalanság mindvégig lecsapódott bennem a film nézése közben. Miért változtak meg az emberek viselkedései, biztos, hogy a pollen hatására, vagy valami más (pszichológiai ok) miatt? Vajon Jancsika a – szerintem túlságosan gyakran alkalmazott – antidepresszánsok alteregója? (Magyarországon egy 2019-es adat szerint az antidepresszánsok forgalma megközelíti a havi 700 millió forintot!).
A filmben az összes emberi kapcsolatokban való változást is bizonytalanság veszi körül. Például Janó változása a felnőtté válás természetes folyamata, vagy a boldogságvirág hatása? Ezek a bizonytalanságok teszik számomra igazán érdekessé a filmet, mert nem kész megoldásokat kínálnak az alkotók a nézők számára, hanem gondolkodásra késztetnek bennünket.
Talán nem tartozik A szerencsevirág fő vonulatához, de fontosnak tartom megemlíteni a szakmai tisztességgel kapcsolatos probléma kérdését. Eleinte Alice főnöke óvatoskodik a nem engedélyezett módszer alkalmazásával kapcsolatban, ám amikor kiderül a szakmai és nem utolsósorban üzleti siker, akkor már kifejezetten támogatja a termék forgalmazását.
A film témája mellett A boldogságvirág fő erénye a lenyűgöző képi megjelenítés, ami persze nem meglepő, mert a rendezőnő a neves festő, Rudolf Hausner lánya, és féltestvére (Xenia) szintén festő. A virággal kapcsolatos jelenetekben a filmet a rikító vörös és a zöld színek uralják, ellentétben a való világ ábrázolása során látható természetes színekkel. Különösen megkapott a képi megjelenítés és a zene összhangja. A színészek játéka is jól illeszkedik a történethez, teljesen indokolt, hogy az Alice szerepét alakító Emily Beecham A boldogságvirágban nyújtott alakításért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat Cannesban.
Összességében: egy érdekes témával foglalkozó, szemet gyönyörködtető és gondolatébresztő alkotás A boldogságvirág.
A boldogságvirág fő alkotói
Rendező/Forgatókönyv társszerző: Jesscia Hausner (1972)
A Bécsi Filmakadémián (Filmakademie Wien) hallgatója volt. Filmjeinek jellemző módon nők a főszereplői. Nemzetközi elismerést ért el már az első nagyjátékfilmjével, az Édes Rita-val 2001-ben, amelynek főhőse egy kamaszlány. A 2010-ben készült Lourdes című filmje egy kerekesszékbe kényszerült középkorú nő, és, mint láttuk, A boldogságvirágnak is női főszereplője van. 2017 óta a Oscar Academy tagja, 2020 óta alma matere professzora.
19 filmdíjat és további 27 jelölést kapott A boldogságvirág című alkotást Arany Pálma díjra jelölték a 2019-es Cannes-i fesztiválon.
Alice szerepében: Emily Beecham (1984)
2006-ban végezte el a rangos London Academy of Music and Dramatic Art-ot. Már főiskolásként szerepet kapott egy TV sorozatban. Azóta összesen 48 filmben szerepelt, legnagyobb sikerét A boldogságvirág-ban érte el).
Chris szerepében: Ben Whishaw (1980)
Középiskolás korában kezdett egy társulatban (Bancroft Players Youth Theatre) játszani, majd felvételt nyert a Royal Academy of Dramatic Art-ra a világ egyik leghíresebb és London egyik legrégebbi drámaiskolájára, ahol 2004-ben végzett. Számos kritikus szerint az egyik legígéretesebb angol színész. Ebben bizonyára szerepet játszik az is, hogy már 2004-ben egy színházi alakításáért (Hamlet) a rangos Lawrence Oliver díjra jelölték. 59 filmben szerepelt. Legnagyobb sikerét az Egy nagyon angolos botrány TV sorozatban nyújtott szerepéért érte el, abban nyújtott alakításáért 2019-ben Golden Globe-ot kapott. További 13 díjat és 32 jelölést tudhat magáénak.
A teljes stáblista ITT található A magyar feliratot (ford.: Tunbige) INNEN lehet letölteni
A filmet itt lehet kikölcsönözni
Források
Wikipédia
Rövid Irén: A gyermeküket egyedül nevelő szülők életkörülményeinek vizsgálata objektív és szubjektív mutatók segítségével a magyar cenzusok adatai alapján
http://szociologia.btk.pte.hu/sites/default/files/attached_files/disszertacio_rovid_iren_vegleges.pdf
Jessica Hausner rendezői nyilatkozata A boldogságvirág ismertetésében
https://magyarhangya.hu/film/
Interview: Jessica Hausner on Little Joe and the Ways of Being and Seeing
https://www.slantmagazine.com/film/interview-jessica-hausner-on-little-joe-and-the-ways-of-being-and-seeing/
Gianmaria Gava: Interview with Jessica Hausner
https://rm.coe.int/interview-with-jessica-hausner/168091e731
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.