A galagonyafa alatt eredeti címe: Shan zha shu zhi lian (2010)
A Galagonyafa alatt a „Szerelem és társadalom” sorozat következő filmje Kínában játszódik, a kulturális forradalom idején [1]. Egy a központtól távol eső falúban egy városi középiskolás lány és egy gyakorlaton lévő egyetemista fiú egymásba szeretnek. Mit keresett a középoskolás lány az istenháta mögötti helyen? Kínában az 1950-es évektől kezdve küldték vidékre a tanult embereket a „Fel a hegyekbe, le a falvakba” mozgalom keretében.
A „Fel a hegyekbe, le a falvakba” mozgalom
Mao Ce-tung elnök 1955 decemberében kijelentette, hogy „…Minden értelmiséginek, aki vidékre mehet, azt boldogan kell megtennie. A vidék egy hatalmas univerzum, ahol rengeteg a tennivaló.” 1962-ben, amikor az ország a „Nagy éhínség” leküzdésével kínlódott, a központi kormány arra bíztatta a városi fiatalokat, hogy költözzenek vidékre, ezzel enyhítsék az élelmiszerhiányt a városokban. A közép- és felsőfokú végzettségű fiatalokat szegény, elmaradott területekre küldték. Ott alig voltak olyanok, akik általános iskolainál magasabb végzettséggel rendelkeztek. Az 50-es és 60-as évek elején a vidékre költözés programja nagyrészt önkéntes volt, és viszonylag kevesen vettek részt benne. Döntő fordulat a fiatalok vidékre küldésében a kulturális forradalom „kitörése” (bevezetése?) után következett be, amikor is mintegy 16 millió városi fiatalt vezényeltek vidékre.
1968 decemberében Mao, hogy lendületet adjon a fiatalok vidékre irányításának a pártlapban közzétette irányelveit, amely az érintett csoportokhoz szólt. A városi diákságot illetően kijelentette, hogy nekik vidékre kell menniük, hogy a szegény parasztság átnevelje őket. Továbbá, a diákok családjait meg kell győzni arról, hogy küldjék gyerekeiket vidéki átnevelésre. Végezetül, a “vidéki elvtársakat” felszólította, hogy fogadják szeretettel a városiakat.
A háttérben lévő transzparensen ez a felirat áll: „Mindig kövessük a munkásokkal-katonákkal-parasztokkal való együttműködés irányvonalát”. Forrás: https://chineseposters.net/posters/e15-35
A vidékre küldött fiatalok számának növelését az alábbi indokok vezérelték:
i) A kulturális forradalom első éveiben az országban eluralkodott zűrzavar miatt az egyetemisták nem tudták folytatni tanulmányaikat, és az érettségizetteknek sem volt esélyük a továbbtanulásra.
ii) A kulturális forradalom okozta káosz miatt a városokban az egekbe szökött a munkanélküliség, ezért a városokban az 1966 és 1968 között végzett diákok se nem tudtak munkába állni, se nem tudták a tanulmányaikat folytatni.
iii) El akarták a városokból távolítani az u.n. vörösgárdistákat avégett, hogy véget vessenek a káosznak. A kulturális forradalom elején ugyanis Mao politikai fegyverként használta fel a fiatalokat (vörös gárdistákat) riválisai ellen, de ők hamarosan kicsúsztak irányítása alól, és terrorizálták az országot.
iv) A pártvezetés elgondolása szerint a városok és a vidék közötti gazdasági és társadalmi különbségeket így lehetett csökkenteni.
Forrás: idézi Yi Chen et al. Gu, Hongzhang. Chinese Educated City Youth: The Whole Story (zhongguo zhishi qingnian
shangshan xiaxiang shimo, in Chinese) 2009-ben megjelent .könyvéből
A fenti ábrán jól követhető a vidékre küldött fiatalok számának dinamikája. A kulturális forradalmat megelőző 4 évben mintegy negyedannyian kerültek vidékre, mint 1967-1969 között. Azután egy 3-4 éves csökkenés volt tapasztalható, mivel a kormányzat több fiatalnak engedélyezte, hogy munkát vállaljanak a városokban. 1974 és 1977 között megint megnövekedett a létszám, mivel a politika megint fontosnak ítélte meg a „Fel a hegyekbe, le a falvakba” mozgalmat. A kulturális forradalom Mao halálával (1976) ért véget, de nem egy hirtelen esemény volt, hanem inkább a politikai változások sorozataként zárult le, ami a fiatalok vidékre kényszerítésére is kihatott.
A kulturális forradalom idején már túlnyomó részt erőszakkal küldték vidékre a fiatalokat. Ez a politika elsősorban azokat a társadalmi csoportokat éríntette, akiket ekkoriban jobboldalinak (mint pl. A galagonya fa alatt szereplő Jing családját) nyilvánítottak.
Az, hogy hogyan milyen tragédiákkal járt a fiatalok vidékre irányítása azt jól szemlélteti egy áldozat visszaemlékezése:
„A családi hátterem rossz volt, mert az apámat „jobboldalinak” bélyegezték. Így amikor Mao elnök utasítását bejelentették, az apám „önként” jelentkezett, hogy vidékire menjen a három gyermeke helyett…. Amikor aznap hazaért, mindhármunkat átölelt és így jajgatott. ’Nem arról van szó, hogy nem szeretnélek titeket a városban tartani. De nem merem megtenni …’ Soha nem felejtem el apám szemét, telve kínnal, félelemmel, szomorúsággal és bűntudattal…. Az, hogy három gyermekét vidékre küldte nem mentette meg az apám lelkét. Inkább hatalmas pszichés megterhelésnek vetette alá magát. 1971 telén meghalt tüdőgyulladásban.” [2]
A galagonya fa alatt beharangozója (kínai és angol felirattal
A galagonya fa alatt cselekménye
Az 1970-es évek elején Kínában járunk, a kulturális forradalom idején. Mao elnök felhívására, városi iskolások egy csoportját vidékre viszik átnevelésre. A gimnazista Jinget a falú vezetőjének házába költöztetik, ahol az ott élő nagy család kedvesen befogadja. Jing iskolájában azt a feladatot kapta, hogy a kis falúról írjon egy dolgozatot. A diákokat elvezetik a „hősök fájához”, egy galagonyafához, amelynek ágai alatt a helyi legenda szerint a háború alatt [3] a japánok kínai hazafiakat végeztek ki, és amely azóta is élénkpiros virágokat terem. A lány elhatározza, hogy dolgozatában a „hősök fájnak” történetét örökíti meg.
Jing megismerkedik egy Szun nevű fiatalemberrel, aki egy közeli geológus brigádban dolgozik és megtetszenek egymásnak. Jing az iskola elvégzése után tanári pályára készül, amit az nehezít meg, hogy apja „jobboldali”, ezért nagyon kell vigyáznia arra, hogy nehogy kompromittálja magát. A fiatalok (némi ráhatásra) úgy döntenek, hogy mások elől elrejtik érzéseiket, és csak néha-néha találkoznak titokban. Szun – miután Jing anyja egy véletlen folytán leleplezte őket- ígéretet tesz arra, hogy egy-két évig nem fog találkozni a lánnyal azért, hogy kapcsolatuk -ne okozzon problémát..
Ám Szun a lánynak megmondja, hogy ha kell, élete végéig várni fog rá. A fiatalok között megszakadt a kapcsolat. Szun leukémiás lett és kórházba kerül. Amint Jing erről tudomást szerez, azonnal a kórházba rohan.
A film azzal zárul, hogy Jing könnyes szemmel szólítgatja a már eszméletlen Szunt, ismételgetve, hogy: „Jing vagyok, Jing vagyok”.
Néhány gondolat A galagonyafa alatt című filmről.
A galagonyafa alatt története könnyen az 1970-es Oscar díjas Love Story filmet idézi fel a nézőben. Mindkét filmben a szerelmesek származása, társadalmi helyzete nehezíti meg a kapcsolatukat. Az amerikai filmben az anyagi különbség dominál, míg a kínai filmben a családok politikai besorolása a döntő tényező. Természetesen a fiatalok körülményei sem összehasonlíthatóak, még a jobb családból származó fiú sem dúskál(hat) az anyagi javakban.
A szerelmi történet mögött a néző betekinthet a kulturális forradalom politikai-társadalmi világába. Jó példát szolgáltat erre a „reakciós” férj miatt az iskola tanárnőjéből ugyanott takarítónővé lefokozott anya esete és a mai néző számára nevetségesnek ható Mao elnököt dicsőitő kultúrműsor.
Nem meglepő módon az egyik szereplő korántsem kíván vidékre menni a „Fel a hegyekbe, le a falvakba” mozgalom keretében.
Amellett, hogy A galagonyafa alatt betekintést nyújt a forradalom légkörébe, a film végén a néző utalást kap a mai világra is: „A kulturális forradalom vége után Jing külföldre ment tanulni. Később Xiping falú és környéke a “három szurdok” duzzasztógát alá került.” olvasható a film végén.
A Galagonyafa alatt meghatározó alkotói
Rendező: Yimou Zhang (1951-)
A rendező életéről és munkásságról az Egy másodperc című film bejegyzése tartalmazza. Érdekesség, hogy a 2022-ben készült Ju ji shou (Orvlövészek) című filmjét lányával, Mo Zhang-gal együtt rendezte.
Jing szerepében Dongyu Zhou (1992-)
A galagonyafa alatt volt az első filmje, amely azonnal elindította karrierjét. Zhang úgy választotta ki filmje egyik főszerepére, hogy előzőleg a lánynak nem volt semmi színészi gyakorlata. A filmben nyújtott alakításáért már ekkor nagy jövőt jósoltak neki, ami azóta be is igazodott. Mára 52 filmszerep van a háta mögött, 49 díjat és 39 jelölést tudhat magáénak.
Szun szerepében Shawn Dou (1988-)
Shawn Dou a kínai Xi’anban született, és 10 éves korában családjával a kanadai Vancouverbe költözött. 2008-ban amikor felvették a pekingi filmakadémiára visszaköltözött Kínába, Filmes karrierje neki is A galagonyafa alatt című filmben eljátszott szerepével kezdődött. Máig 32 filmszerepet játszott el, és (a wWikipédia szerint) 13 díjjal és 3 jelöléssel ismerték el munkásságát.
Jegyzetek
[1] A VIFI programjában a kulturális forradalommal foglalkozik 2 korábban megtekintett film, a Napraforgó és az Egy másodperc. Az utóbbi film leírásában vázlatosan ismertettem Kína történetének ezt a talán legborzalmasabb időszakát.
[2] Idézi Xueguang Zhou és Liren Hou a Deng, Xian. 1993-ban megjelent „Zhongguo Zhiqing Meng” című könyvéből.
[3] A második kínai–japán háború (1937– 1945) egy katonai konfliktus volt a Kínai Köztársaság és a Japán Birodalom között. A konfliktus Japán 20. század eleje óta folytatott imperialista politikájára vezethető vissza, amelynek célja az volt, hogy Kínát politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa. A 2. világháború végén, Japán kapitulációja után a Kínában lévő japán csapatok is megadták magukat.
A teljes stáblista ITT található.
A film magyar szinkronnal megtalálható az interneten
ITT
Források
Wikipédia
Xueguang Zhou és Liren Hou: Children of the Cultural Revolution:the State and the Life Course in the People’s Republic of China
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://chinastudies.nju.edu.cn/attached/file/20191113/20191113131957_142.pdf&ved=2ahUKEwiy18uht8iLAxUlgf0HHWMmKUE4FBAWegQIJRAB&usg=AOvVaw1Y5_C47KUZ42U2ymCGClCq
Yi Chen, Ziying Fan, Xiaomin Gu, and Li-An Zhou
Arrival of Young Talent: The Send- Down Movement and Rural Education in China
https://www.aeaweb.org/articles?id=10.1257/aer.20191414
Tyler Smith: Rural education and the send-down movement
https://www.aeaweb.org/research/send-down-movement-rural-education-china