Eredeti címe: Paradies: Liebe
Az „idegen világban” sorozatunkban különféle helyzetben lévő emberek történeteiről szóló filmeket láttunk. Több film szólt arról, hogy emberek otthonról menekülni kényszerülnek, mindeközben vannak, akik kihasználják őket, de vannak olyanok is, akik segítséget nyújtanak nekik. Találkoztunk olyan történettel is, amelyben gyerekeket menekítenek a háború elől. Egy megtörtént eset alapján készült filmben a főhőst a hatalom taszította ki, így került idegen világba.
Idegen világba még számos módon juthat az ember, például az ember külföldre megy világot látni. Ennek sokfajta formája létezhet nyaralás, városnézés, egzotikus vadászat stb. Sajátságos formája a világlátásnak a sexturizmus. Ki nem látott idős európai/amerikai férfiakat karonfogva menni fiatal ázsiai lányokkal? Ugyancsak ritka lehet közöttük az olyan lány, akit az idős férfi szépsége, intelligenciája, esetleg lenyűgöző egyénisége kapott meg. Világos, hogy az ilyen kapcsolatok zöme a szexturizmus (az idegenforgalom speciális területe; az utas egy országot azért keres fel, hogy helyi lakosokkal szexuális kapcsolatot létesítsen) terméke.
Női szexturizmus
Nem annyira ismert, hogy létezik női szexturizmus is. Vannak a fejlett országokban tehetős egyedülálló (zömében fehér) idősödő asszonyok, akik azért utaznak el a harmadik világba, hogy ott fiatalabb férfiakkal (u.n. strand fiúkkal; beach boys) szexuális kapcsolatot létesítsenek. Persze a fiatalemberek nem önzetlenül, hanem pénzért, esetleg más előnyökért végzik a szolgáltatást. Az ilyen asszonyokat az angol köznyelv „sugar momma”-ként emlegeti, aminek találó fordítása a „cukros néni” lehet.
A „cukros néniknek” persze különböző lehet a motivációjuk. Vannak, akik tudatosan készülnek az útra és kifejezett céljuk strandfiúk felszedése. (Az ilyen kapcsolatteremtés nem különbözik a férfi szexturizmus jellegétől.) Mások csupán alkalmi kapcsolatba keverednek, ám partnerük így, vagy úgy (általában érzelmi zsarolással) ellenszolgáltatást várnak el. Továbbá vannak, olyan hölgyek ,akik úgymond szerelmesek lesznek.
Egy, a karibi térség 3 kedvelt idegenforgalmi központjában (Jamaikában és a Dominikai Köztársaságban) végzett vizsgálat tanulságos adatot szolgáltatott a női szexturizmusról. A tengerparton napozó európai és észak-amerikai asszonyoktól azt kérdezték, hogy volt-e a szexuális kapcsolatuk helyi férfiakkal. A megkérdezett 240 nő közül 75 adott igenlő választ. Arra a kérdésre, hogy partnerüket valamilyen módon (készpénzzel, vendéglátással, ajándékokkal) támogatták-e 57 %- igennel, míg 40 % nemmel válaszolt. (A megkérdezettek 3 százaléka nem adott választ.) A válaszok igen/nem megoszlása azonban ugyancsak megkérdőjelezhető, minden bizonnyal ennél jóval magasabb az anyagi előnyökért kapcsolatot teremtő helyi férfiak aránya. Ugyanis feltételezhető, hogy a válaszok nem voltak őszinték, hiszen az interjúalany esetleg még önmagának is nehezen ismeri be, hogy pénzért vett szexuális szolgáltatást. Azon kívül, ami a fejlett világból érkező asszony számára csupán az együttlét természetes velejárója (a megfelelő szintű körülmények közötti lakhatás, zuhanyozás, közös étkezés stb.) amit természetesen ő finanszíroz, az partnere számára másképpen elérhetetlen lenne. Ez is a támogatás egy formája. Érdekes a válaszok megoszlása arra a kérdésre, hogy mi késztette az interjúalanyt a kapcsolat létesítésére. A válaszadók csupán 3 százaléka jelentette ki, hogy pusztán fizikai kapcsolat volt, míg több mint 60 % minősítette a kapcsolatot vagy szerelemnek, vagy nyári kalandnak.
A Szerelmet a feketepiacról
története a fenti grafikon 60 százalékához tartozó egyik nő nyaralásáról szól. A film Ulrich Seidl trilógiájának (Paradies Glaube, Paradies Hoffnung és Paradies Liebe) egyik filmje. A trilógia filmjeiben a rendező olyan nőket akar bemutatni, akik a boldogságot keresik. Ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „… Igen, ki akarnak törni. Mindhárom történetben az asszonyok mintegy rabságban vannak: egy üdülőtelepen, egy alsó ausztriai házban, és egy tinédzsereknek szervezett fogyókúrás táborban….”
De vissza ehhez a filmhez. Először is a film címe. Már nem először dohogok a magyar filmforgalmazók címadásain. A másik két film címét szó szerint lefordították (A hit paradicsoma és a Remény paradicsoma), míg ezt a filmet, arra utalva, hogy a fehér asszonyság egy fekete strandfiúval kerül kapcsolatba, egy jópofának tűnő szójátékkal Szerelmet a feketepiacról címmel ajándékozták meg. Mellékesen mindenütt az eredeti cím fordításával forgalmazták a filmet, holott más nyelveken is ismeretes a feketepiac kifejezés; black market, Schwarzmarket; чёрный рынок stb. Csupán nálunk jutott eszébe valakinek megtörni a trilógia egységes címadását. (Mivel az adatbázisok ezt a címet tartalmazzák, kénytelen vagyok én is ezt használni.)
Az 50-es éveit taposó bécsi Teresa egyedül neveli kamasz lányát, és meglehetősen maga alatt van. Sok a konfliktusa lányával, egyedül van, szerelemre és szeretetre vágyik, szexuális élete a nullával egyenlő.
El akar szabadulni a szürke hétköznapokból, szabadságra megy Afrikába, Kenya gyönyörű tengerpartjára, oda, ahol ragyogóan süt a nap, tele van férfiakkal, szóval gyönyörű élmények várnak rá.
Az ott nyaraló osztrák asszonyok bemutatják neki a helyi szórakozási lehetőségeket, így hamarosan ő is igazi szexturista lesz. Ám azzal az illúzióval áltatja magát, hogy a felszedett strandfiú megszerette őt. Végül rá kell eszmélnie, hogy kihasználták, csupán a pénze volt benne vonzó.
***
A rendező, Ulrich Seidl szokásához híven nem bánik kesztyűs kézzel a nézővel. Provokál. Olyan témához nyúl, amiről kényes ízlésű emberek nem is akarnak hallani. (Mellékesen azért nem ő az egyetlen, aki filmre viszi a témát. Születtek dokumentumfilmek is (sajnos ezek számomra hozzáférhetetlenek), de már korábban is készítettek játékfilmet a női szexturizmusról. (2005-ben készült az Asszonyok paradicsoma; naná, hogy itt sem az eredeti címet fordították le!), de talán a Szerelem a feketepiacon (amely kétségen kívül a trilógia legsikerültebb darabja) aratta a legnagyobb sikert. A film olyannyira beépült a köztudatba, hogy ha az interneten a (’female sex turism) kifejezésre rákeresünk, a legelső képek között jelenik meg egy a Szerelmet a feketepiac filmből kivágott képkocka.
A szexturizmus kétségen kívül kizsákmányolás. A fejlett világ gazdagabb társadalmának polgárai használják a harmadik világ szegénységben élő embertársaik testét. Tehát Teresa mocskos kizsákmányoló? Igen. Teresa szerencsétlen áldozat? Igen. Abban az idegen világban, ahova azért ment, hogy jól érezze magát azzal az elképzeléssel, hogy majd szeretetre talál, bizony csalódás érte. Olvastam a neten több olyan véleményt is, hogy ’hogyan hihette ez a hülye p****, hogy megszeretheti az a fiatal férfi?’, ami igen lapos gondolkodásra vall. A sivár élet, a szeretetvágy bizony el tudta vakítani ezt a jobb sorsra érdemes asszonyt, és igenis, áldozat a javából.
A rendező: Ulrich (Maria) Seidl (1952)
A Bécsben élő, filmjeivel több botrányt kiváltó osztrák filmrendező katolikus családban nőtt fel, életének volt egy időszaka, amikor a papi pályát szándékozott választani. Ám a bécsi egyetemen újságíró és dráma szakra járt, majd elvégezte a bécsi filmakadémiát. Mai gondolatvilága ugyancsak eltér attól a légkörtől, amiben nevelkedett. Erről így vall egy nyilatkozatában: „… Egy fél életet töltöttem el azzal, hogy a katolicizmus képmutatásától és a család meg az iskola tekintélyétől elszakadjak. Bár ettől szenvedtem, de végül is ez a vita engem megerősített. Azonban a szolidaritás gondolata bennem megmaradt, hogy adjak annak, akinek kevesebbje van…”
Számos dokumentum filmje után első játékfilmjét, a nálunk Kánikula címmel bemutatott (Hundstage) 2001-ben készítette el, amely Velencében elnyerte a zsűri különdíját. Második nagyfilmjét, a 2007-ben készítette (Import-Export), Velencében Arany Pálmára jelöltek. (Ez a film az idei tematikánkba ugyancsak illene: idegen világba két ellentétes irányba induló fiatal történetét mutatja be. Egy ukrán ápolónő Bécsben keresi a jobb életet, míg egy állástalan osztrák biztonsági őr Ukrajnába indul, ott akar boldogulni.) Ezután következett a Paradicsom trilógia, majd ismét két dokumentumfilm a Pince (Im Keller, 2014) és a napokban bemutatott Szafari (Safari 2016).
23 filmet rendezett, 20 film forgatókönyvét (társ)szerzője.
Teresa szerepében: Margarethe Tiesel (1959)
A salzburgi Mozarteumban tanult, majd különböző németországi és osztrák színházakban játszott. A Szerelem a feketepiacon Terese-ja volt az első főszerepe nagyfilmben, amellyel nagy sikert aratott. Bár a 65. Cannesi Filmfesztivál legjobb női alakításáért járó díj favoritja volt, mégsem ő kapta meg. (Előzőleg számos rövid- és TV-filmben játszott.)
A rendező így nyilatkozott róla: „Erre a szerepre majdnem egy évig válogattunk. Nem csupán az volt fontos, hogy a szereplő megfelelő korú és alkatú legyen, hanem az is, hogy a kamera előt improvizálni is tudjon, hogy hiteles legyen. Margarethe Tiesel egy szerencsés eset volt.”
37 filmben szerepelt.
Munga szerepében Peter Kazungu
Amatőr színész, „eredeti” foglalkozása strandfiú. A film honlapján ezt olvasható róla: „A valós életben is volt egy afrikai és egy német felesége. A „cukros néni” pénzéből vett magának Mtwapa-ban egy házat és egy autót. Ettől kezdve taxizással kereste kenyerét. Majd német feleségével szétmentek, elszállt a pénz, elszállt az autó….
Az amatőr színész ott tart, ahol elkezdte, mindaddig, míg nem jön a következő cukros néni.”
Az elmúlt pár évben lehet, hogy már jött is. Ha nem, az számára nagy baj, mert az idő nem neki dolgozik.
A magyar felirat INNEN tölthető le.
Köszönet az ismeretlen készítőnek.
Források
Female sex tourism
https://en.wikipedia.org/wiki/Female_sex_tourism
Jacqueline Sánchez Taylor: Dollars Are a Girl’s Best Friend? Female Tourists’ Sexual Behaviour in the Caribbean
Sociology Vol. 35, No. 3, pp. 749–764 (2001)
http://wrap.warwick.ac.uk/800/1/WRAP_Sanchez_taylor_Dollars_female_tourists.pdf
Csoma Emőke: Magnum opus Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
http://www.filmtett.ro/cikk/3356/ulrich-seidl-paradicsom-trilogia-liebe-glaube-hoffnung
A Paradicsom trilógia honlapja
http://www.paradies-trilogie.de/liebe.film
Geschichten über Frauen
http://www.ray-magazin.at/magazin/2012/11/paradies-ulrich-seidl-spricht-ueber-seine-trilogie
Regisseur Ulrich Seidl im Interview zur Paradies-Trilogie
http://www.kulturfalter.de/magazin/film/ulrich-seidl-interview/
Matty Silver: Ladies, your holiday romance awaits
http://www.smh.com.au/lifestyle/life/ladies-your-holiday-romance-awaits-20130206-2dymx.html
Simonyi Balázs: Az osztrák beteg (Ulrich Seidl, a provokátor)
http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9534
Pálos Máté: Hit, remény, pokol – Ulrich Seidl filmjei
http://prizmafolyoirat.com/2013/10/03/hit-remeny-pokol-ulrich-seidl-filmjei