A Solomon és Gaenor eredeti címe: Solomon and Gaenor (1999)
A Solomon és Gaenor, a „Szerelem és társadalom” soron következő filmje Walesben játszódik, egy tiltott kapcsolat, egy walesi lány és egy zsidó fiú szerelmének története. A cselekmény helyszíne egy dél-walesi bányászfalu, aminek szomszédságában frissen bevándorolt zsidók élnek a helyiektől. elkülönültén. Az 1911-ben játszódó történet a „Nagy békétlenség” (Great Unrest 1911-14) idejére esik, arra az időszakra, amikor a felfokozott társadalmi feszültségek erőszakot váltottak ki. A fiatalok mindkét családja által tiltott szerelmi kapcsolat hátterében a néző betekintést nyer a kor erőszakot is kiváltó társadalmi feszültégre, valamint a walesi nonkonformista keresztények és az ortodox zsidók vallási fanatizmusára.
A Solomon és Gaenor történelmi háttere
A Nagy békétlenség
A 19. század vége és a „Nagy békétlenség” kezdete között gazdasági fellendülések és visszaesések sorozata zajlott, mialatt a fogyasztási cikkek árai emelkedtek, viszont a bérek csökkentek. Ennek következtében. 1911 és 1914 között több mint 3000 sztrájk volt, csupán 1913-ban több mint 1200 esetben a munkások nem vették fel a munkát; a kiesett munkanapok száma ebben az időszakban több tízmillióra rúgott.
Rendőri intézkedés Liverpoolban sztrájkolók ellen (1911)
Forrás:https://socialistworker.co.uk/features/the-great-unrest-how-workers-pushed-a-new-strike-wave/
A dél-walesi bányássztrájk
1910 őszén a dél-walesi szénmező egy részében néhány bánya radikális munkásai sztrájkba kezdtek, nem voltak hajlandóak elfogadni azokat a béreket, amelyeket az iparágban működő békéltető testület megállapított. Bonyolította a helyzetet, hogy egyes munkások harciasabbak voltak, mint szakszervezeti vezetőik, továbbá az is, hogy a bányák üzemeltetői sztrájktörőket alkalmaztak .
Walesi szénbányászok sztrájkolnak
Forrás: https://today-in-wwi.tumblr.com/post/124213399183/south-wales-coal-miners-strike
Ahogy a helyzet egyre súlyosbodott, a helyi hatóságok Wales más részéről rendőröket irányítottak a bányákhoz. Ezzel még jobban feldühítették a sztrájkolókat, akik úgy gondolták, hogy a rendőrök a munkáltatók érdekeit jöttek védeni. A sztrájk okozta felfokozott hangulatban a résztvevők nem tettek a különbséget a békés sztrájkőrség és az erőszakos fellépés között, megfélemlítették a sztrájktörőket és azokat is, akik fel akarták venni a munkát. A radikális elemek behatoltak egyes bányákba, hogy leállítsák a motorokat és a bányaszivattyúkat, betörték a különböző vállalati ingatlanok és magánvállalkozások ablakait. Mivel a helyi hatóságok belátták, hogy a korlátozott rendőri erővel a feszült helyzetet nem tudják kezelni, ahhoz a nemzeti kormányhoz fordultak segítségért, amelynek Winston Churchill volt a belügyminisztere. Ezzel a sztrájk és az erőszakhullám a sajtó érdeklődését keltette fel, országos érdeklődést váltott ki. Hosszas tárgyalások után a munkaadók és a bányászok megegyeztek, és a munkabeszüntetés 1911 augusztusának végére befejeződött.
A tredegari zavargások
A „Nagy békétlenség” egyik emlékezetes eseménye volt a „tredegari zavargások” néven elhíresült garázdálkodás.
1911. augusztus 19-én este Tredegar kisvárosban egy kocsmában italozó bányászok társasága úgy döntött, hogy megtámadnak egy zsidó család tulajdonolta boltot, mert úgy vélték, hogy a boltos túl magas áron kínálja portékáját. A támadás hírére többen csatlakoztak, hamarosan lázadás jelleget öltött, és mintegy 250 rendbontó vett részt benne. A zavargások átterjedtek a környék más helyiségeibe is.
Tredegarmek ekkor mintegy 100-150 zsidó lakosa volt, sokan az oroszországi pogromok elől menekültek oda, többségük szegénységben élt. A zavargások egy héten át tartottak, ezalatt zsidó tulajdonban lévő üzleteket, házakat fosztottak ki és gyújtották fel. Egyes beszámolók szerint néhány ember könnyebben megsérült, de egyikük sem szenvedett súlyos sérüléseket, az eseményeknek halálos áldozata nem volt. Winston Churchill belügyminiszter mégis kénytelen volt odarendelni a hadsereget, hogy azok megfékezzék az elszabadult indulatokat.
Korabeli újságcikk: “Amikor a dombvidéken a kedves fogadtatás gyűlöletté változott”
1911 szeptemberének elején a rendzavarás 38 résztvevőjét ítéltek el néhány heti, illetve havi elzárásra.
A tredegari zavargásokat a történészek nem egyformán ítélik meg. Már Churchill is a visszaemlékezéseiben pogromként említi, de ez mindenképpen túlzás, ha ezt az eseményt összevetjük az akkori oroszországi pogromok méretével, rombolásaival, fosztogatásaival és áldozataikkal. Ma egyes történészek úgy ítélik meg, hogy az akció határozottan antiszemita jellegű volt, míg mások úgy látják, hogy nem lehet elvonatkoztatni az akkoriban Wales más helyein is végbement zavargásoktól. Szerintük az akciót elsősorban gazdasági okok váltották ki, amire némi antiszemita indulat is rárakódott.
A Solomon és Gaenor film
A film keletkezése
A Solomon és Gaenor Paul Morrison rendező első játékfilmje, aki korábban számos televíziós dokumentumfilmet rendezett. Egy, a brit zsidókról szóló dokumentumfilmjében egy walesi múzeumban talált rá egy gazdag fotógyűjteményre, amely a walesi völgyekben a XIX. és XX. században felhúzott zsinagógákat mutatta be. Személyes érintettsége révén (nagyszülei Orosz- és Lengyelországból a pogromok elől menekültek Nagy-Britanniába) mélyen foglalkoztatta a zsidó-walesi együttélés, és a zsidók asszimilációjának kérdése. Nyilatkozata szerint
„…a film egyik központi témája szeretetteljes kapcsolat valakivel, anélkül, hogy úgy éreznéd ahhoz, hogy elfogadjon és kedveljen, neked alkalmazkodnod kell a másik ízléséhez és preferenciáihoz. Másrészről meg te próbálod meg megváltoztatni a partnert olyanná, hogy számodra elfogadhatóvá tegye magát.”
Morrisont nem csupán származása miatt foglalkoztatták a különböző hátterű párok együttélési problémai. Mivel felesége nem zsidó származású, nekik is tudatosan fel kellett dolgozniuk azt, hogy
„kik is vagyunk, miben hiszünk, és mit akarunk… szóval az elfogadás altémája a filmnek, amely mélyen a saját tapasztalatomon alapul.”
nyilatkozta a rendező.
Abból a célból, hogy a walesi völgyek korabeli bonyolult társadalmát ábrázolja a film, a szereplők három nyelven beszélnek hol angolul, hol walesiül, hol pedig jiddisül.: Érdekesség, hogy a film két változatban készült el, az egyikben főképpen angolul, a másikban pedig walesiül beszélnek, de mindkettő tartalmaz jiddis párbeszédeket is.
A Solomon és Gaenor cselekménye
Solomon és Gaenor története 1911-ben játszódik Dél-Walesben. Solomon, egy zsidó fiatalember zsibárusként házról házra járva ruhát árul. Hogy bizalmat ébresszen a helyiekben, eltitkolja zsidó származását, Sam Livingstonként mutatkozik be. Az egyik házban Solomon találkozik Gaenorral egy bányászcsaládból származó walesi lánnyal.
A fiatalok megszeretik egymást, gyakran találkoznak. Gaenor meghívja a fiút családjához, aki nekik is titkolva származását angolnak adja ki magát. Gaenor bátyjából az idegengyűlölő Cradból a fiú heves ellenszenvet vált ki. A lány többször kéri Solomont (alias Samet), hogy ő is mutassa be a családjának, azonban a fiú különböző ürügyekkel elhárítja Gaenor kérését.
Gaenor teherbe esik, amit nem csupán családja minősit rettenetes szégyennek, de a reformista egyházi közösség is kitaszítja az úgymond parázna lányt.
Solomon megdöbben amikor megtudja, hogy Gaenor másállapotos, de a lány kijelenti, hogy ez rá nem tartozik, és közli vele, hogy a baba születéséig rövidesen vidéki rokoniahoz kell költöznie.
Egy idő után Gaenor megbékél a fiúval és felkutatja Solomont. Szembesíti szerelmét azzal, hogy hazudott neki arról, hogy valójában kicsoda is ő. Salamon elmagyarázza, hogy a családja nem fogadja el őt, és őt is kitaszítanák, ha vele lenne.
A környéken elharapózott a nyugtalanság. Az éhség és a szegénység uralja a mindennapokat, a munkások sztrájkhoz készülődnek. Hamarosan az indulatok a környékbeli zsidók ellen irányulnak. Crad és barátai egy italozás után úgy döntenek, hogy kifosztják a zsidókat, többek között a Solomon családjának boltját.
A zavargás miatt a Solomon család el akar elrejtőzni.
Salamon és Gaenor éppen arra az estére tervezik, hogy megszöknek, de az események hatására Solomon eláll a tervüktől. Solomon Cardiffban élő nagybátyjához kerül, ahol nagyon sanyarú körülmények között él, Gaenort pedig vidéki nagynénijéhez küldik. A fiú megtudván, hogy Gaenor vidéken él hazamegy, hogy megpróbálja megtudni a lány címét. Crad heves vitát követően súlyosan megveri Solomont, de végülis megmondja neki a lány címét. Kimerítő gyaloglás után Solomon súlyos betegen megérkezik Gaenor lakhelyéhez, ahol a lány ápolásba veszi, de a fiún már nem lehet segíteni.
Gondolatok a Solomon és Gaenor filmmel kapcsolatban
Maga a film egy a számos Romeo és Júlia problematikát feldolgozó alkotások közül. A Solomon és Gaenor történetében a konfliktust nem két család ellentéte, hanem két népcsoport alapvető különbsége okozza. Az alkotók szándéka nem csupán a zsidó-nem zsidó kapcsolat nehézségeinek bemutatása lehetett, hanem általánosan időtől és tértől elvonatkoztatva bemutatni a különböző hátterű szerelmesek nehézségeit. Véleményem szerint ez csupán részben sikerült, mert a számos zsidó szimbólum szerepeltetése megnehezíti az adott történettől való eltávolodást. Hozzájárul ehhez az is, hogy az a néző (már pedig a nézők túlnyomó többsége ilyen), akinek idegenek ezek a szimbólumok, néha nem tud mit kezdeni velük. Példa erre az a jelenet, amikor Solomon egy falba rejti a cicitjét (imarojtot tartalmazó ruhadarabját). Ugyancsak ismerni kell a jelenet szimbolikájának megértéséhez a zsidó vallási szokásokat, hogy megértsük, ez a jelenet arra utal, hogy Solomon-Sam meg akar szabadulni származásától.
A film nagyon érzékletesen mutatja be, hogy a mindkét népcsoport részéről áradó idegenkedés sőt ellenkezés okozza a fiatalok tragédiáját. Érdekes összevetni a két család hozzáállását ehhez a tiltott kapcsolathoz. Mindkét család férfi tagjai heves ellenszenvvel viseltetnek családtagjuk partnerével szemben Gaenor bátyja még fizikai erőszakot is alkalmaz a gyűlölt udvarlóval szemben, Solomon apja pedig egyszerűen kitagadással fenyegeti meg a fiát. Az anyák megközelítése némileg különbözik: Gaenor anyja, a reformista egyházközösség híve sokkal elfogadóbb, mint Solomon ortodox zsidó anyja, aki még az unokáját sem képes elfogadni.
A „Nagy békétlenség” részeként ábrázolt bányássztrájk bemutatásának talán nagyobb hangsúlyt kellett volna kapnia, hogy megértsük a tredegari zavargások hátterét, mozgatórugóját. Így kissé úgy tűnhet, mintha részeg huligánok randalírozásával kezdődött volna a zsidó boltok és otthonok feldúlása. Ezzel ellentétben a tredegari pusztítás képei kicsit eltúlzottak. A fáklyás menetelés, a sok betört ablaküveg mintegy az 1938-as náci kristályéjszaka előképét jelzi, holott a két esemény indítékai, szerveződése és pusztításai nem összemérhetőek.
A film technikai kivitelezése nagyszerű. A tájképek lenyűgözőek, a házak komor képet nyújtanak. A néző szinte fizikailag érzi a megjelenített világ atmoszféráját.
Összefoglalva: A Solomon és Gaenor egy walesi lány és egy zsidó fiú tiltott szerelméről szól, a fiatalok szenvedélyéről, amely a hagyományok falába ütközik. A film a szerelmi történet kapcsán a társadalmi hátteret is megvilágítja. A cselekmény olyan egyszerűen és elragadóan van elmesélve, hogy nem csupán magával ragadja, hanem gondolkodásra is készteti a nézőt. A filmet a szakma is rangos elismerésben részesítette, jelölést kapott a 2000 évi Oscar díjra az idegennyelvű filmek kategóriájában.
A Solomon és Gaenor meghatározó alkotói
Paul Morrison (1944-)
Londonban született. Nagyszülei anarchisták voltak, a pogromok elől a XIX. század végén menekültek el az akkori Oroszországból. Szülei kereskedők voltak. Apja változtatta a család nevét angol hangzásura, mert híve volt a zsidók asszimilációjának. A későbbi rendező hosszú ideig nem is törődött zsidó gyökereivel.
Már középiskolás korában is megpróbálkozott filmkészítéssel. Iskolái befejeztével a University of Cambridge hallgatója volt, közgazdásznak készült, 1966-ban szerzett diplomát. Ezután 1 évet a Royal College of Art Film School 1 éves képzésén vett részt, majd 1 évet a Harvardon szociológiát hallgatott, ahol mellékesen egy filmklub tevékenységében is részt vett.
Londonba visszatérve a BBC-nél dolgozott, ahonnan hamarosan kilépett, saját céget alapított, és különböző TV társaságoknak bedolgozott. Ebben az időszakban több sikeres dokumentumfilmet készített, de még arra is volt energiája, hogy egy pszichoterapeuta képzést elvégezzen. Az első játékfilmje, a Solomon és Gaenor után készített két játékfilmet- (Wondrous Oblivion Csodás feledés, Little Ashes Lorca és Dali 2008) és egy dokumentumfilmet (Going Down Coming Up 2010) majd kizárólag pszichoterapeutaként dolgozott. 2018-ban abbahagyta pszichoterapeuta praxisát. és visszatért a filmezéshez. 2020-ban mutatták be egy új játékfilmjét (23 Walks). Jelenleg is dolgozik két új filmen.
Solomon szerepében: Ioan Gruffudd (1973-)
Walesi színész, már gyermekkorában szerepelt TV sorozatokban, 1992-től a Royal Academy of Dramatic Art képzésében vett részt. Kétnyelvű: mind walesi, mind angol nyelven szokott szerepelni. Ő volt az egyetlen a Solomon és Gaenor színészei között, akinek nem okozott gondot a többnyelvű szerep eljátszása.
79 filmben szerepelt, 1 TV soroztat egyik epizódját is megrendezte.
2 díjat és 6 jelölést tudhat magáénak
Gaenor szerepében: Nia Roberts (1972-)
Szintén walesi anyanyelvű színjátszó. Szülei amatőr színészek voltak, ő már 7 éves korában színpadra lépett. Néhány apróbb szerep eljátszása után a Solomon és Gaenor címszereplőjeként indult el karrierje. Ezt követően már több walesi és angolnyelvű produkcióban szerepelt.
72 filmben, sorozatban játszott, 2 díjat és 1 további jelölést kapott.
A teljes stáblista ITT található.
A magyar felirat INNEN tölthető le.
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források
Wikipédia
Roland V. Sires: Labor Unrest in England, 1910-1914
https://www.cambridge.org/core/journals/journal-of-economic-history/article/labor-unrest-in-england-19101914/1B3641994F099454DE0FCE8721E9F3D1
Parry-Jones The history of the Jewish diaspora in Wales
https://search.proquest.com/openview/ce868eb52bd1b100411f18cb2f95a5f8/1?pq-origsite=gscholar&cbl=51922
G. Alderman: When the ‘pogrom of the valleys’ erupted in Wales
https://www.thejc.com/life-and-culture/when-the-pogrom-of-the-valleys-erupted-in-wales-nyek1tj9
Paul O’Leary: Film, History And Anti-Semitism: Solomon & Gaenor (1999) And Representations Of The Past
https://scholar.google.com/scholar?hl=hu&as_sdt=0%2C5&q=Film%2C+History+And+Anti-Semitism%3A+Solomon+%26+Gaenor+%281999%29+And+Representations+Of+The+Past&btnG=
Paul Morrison: Solomon & Gaenor, My Film, My Story The Story of A Film
Manna vol 63 pp 9-13 (1999) elérhető itt: https://lbc.ac.uk/manna/page/5/