Eredeti címe: Jack Strong (2014)
A Nézőnapló következő bejegyzésében egy lengyel filmről, a Jack Strong címet viselő alkotásról lesz szó. Ez a „megtörtént események alapján” létrehozott film rendelkezik a kémfilmek összes kellékével: titkos találkozások, autós üldözés, menekülés, stb.
1968-ban vagyunk, Ryszard Kuklinski ezredes (valós személy, a hidegháború idejének egyik legjelentősebbnek tartott titkos ügynöke) a lengyel és szovjet katonai vezetésnek beszámol arról, hogy milyen tervet készített a Varsói Szerződés hadseregeinek összehangolt támadásáról Nyugat Európa országai ellen. Mivel Kuklinski tudja, hogy a NATO országok szárazföldi csapatainak felkészültsége gyengébb, mint a Varsói Szerződés katonai ereje, a nyugatiak kénytelenek lesznek nukleáris ellentámadással válaszolni. Ezt Kuklinski mindenképpen el akarja kerülni, ezért a legféltettebb katonai titkokhoz is hozzáférő ezredes felajánlja szolgálatait az amerikai titkosszolgálatnak, a CIA-nak, ahol a Jack Strong fedőnevet kapja. Elhatározásához hozzájárult a kialakult politikai légkör is, az 1968-as, Csehszlovákia lerohanása és az 1970-es gdanski sztrájk kegyetlen megtorlása.
Az ezredes éveken át szállítja a titkos adatokat a CIA-nak, de szolgálataiért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem fogad el. Tevékenységét folytatja mindaddig, amíg közvetlenül leleplezése előtt a CIA családjával együtt ki nem csempészi az országból. Lengyelországban ezután (távollétében) halálra ítélik.
Ez a film hasonlatosan A zászlóalj című (nemrég ismertetett) orosz filmhez a történelmi mítosz teremtés mintapéldája. A film kezdeti képsorai azt mutatják be, hogy a szovjet titkosszolgálat (KGB) emberei egy leleplezett kémet (Oleg Penykovszkijt) élve égetnek el. Ezt az undorító cselekedetet azonban hiteles adatok nem támasztják alá, igaz ugyan, hogy ellenőrizhetetlen mendemondákra hivatkozó vélemények többször előkerülnek.
Kuklinski alakja történelmileg nem teljesen tisztázott. A Szovjetunió szétesése, a kelet-európai rendszerváltások után az ezredest a béke megmentőjének tekintik, aki adatszolgáltatásával lehetetlenné tette az 1980-ban küszöbönálló szovjet beavatkozást. Ezt a véleményt vallják ennek a filmnek az alkotói is. Az tény, hogy az ezredest 1995-ben rehabilitálták, mert mint azt az indoklásban megfogalmazták, „az ezredes tette a lengyel szuverenitás és függetlenség érdekét szolgálta.” 2006-ban Krakkóban emlékművet emeltek neki. Ám nem mindenki tartja hősnek az ezredest, emlékművét háromszor is megrongálták lengyel nemzeti szimbólumokat és „ÁRULÓ” feliratot festve rá. Van olyan történészi vélemény is, hogy Kuklinski tulajdonképpen kettős ügynök volt, és a CIA-nek átadott információk jelentősége is túl van becsülve.
Bármi is legyen a véleményünk Kuklinskiről, ha nem foglalkoztat bennünket, hogy mennyire valósághű a főhős ábrázolása, ha megnézzük a filmet, igazán élvezetes két órában lesz részünk.
A filmhez két magyar feliratot is le lehet tölteni 1 és 2.
Ha szeretnél értsítést kapni a Virtuális Filmklub ismertetéseiről, regisztrálj