A néma forradalom 1956-ban, a megboldogult NDK egyik középiskolájában játszódik. Bepillantást nyerünk a pártállam életébe, a mítoszok és hazugságok világába. Érettségiző diákok 2 perces hallgatással adóznak a magyarországi forradalmi események áldozatainak.
Az eseményt (ugyan a munkáskáder igazgató a rendszer hű híve) el akarja simítani, de ez nem sikerül neki, így az ügy egészen a miniszterig jut el. Végigkövethetjük, hogy a hatalom miképpen képes zsarolni és manipulálni „alattvalóit”, adott esetben a gyerekeket. Természetesen a retorzió sem marad el, az osztály minden tanulóját kizárják az összes középiskolából, megakadályozva ezáltal, hogy leérettségizzenek, lehetetlenné téve továbbtanulásukat. Mivel a négy győztes hatalom által megszállt Berlin szovjet zónája ekkor még nem volt hermetikusan lezárva (a falat csak 5 évvel később építették), a diákok számára volt kiút, átmentek az amerikai zónába. A film megtörtént esemény feldolgozása, a forgatókönyvet a rendező Lars Kraume írta, az egyik diák D. Garstka önéletrajzi regényéből. Gartska még ott volt a film bemutatóján, de két hónappal később elunyt. A rendező előző filmje (Az állam Fritz Bauer ellen, 2015) is nagyon érdekes volt, ennek alkotásnak a színvonala sem marad el a korábbi filmjétől.
A néma forradalom beharangozója: