A Loving (2016) magyar címe az eredetivel azonos
A Loving című film egy – bátran mondható – történelmi jelentőségű per, (a Loving kontra Virginia állam) történetét viszi filmvászonra. Ez a film „egy tiltott szerelem” törvényesítésének története. Az USA Legfelsőbb Bíróságának döntése ugyanis véget vetett a „vegyes házasságok” törvény általi tilalmának. Több mint egy évszázadon át ugyanis sok amerikainak az volt a meggyőződése, hogy a különböző „fajok ” egyedei közötti kötött házasság természetellenes. Ezt a vélekedést támasztotta alá az, hogy az 1860-as évek végétől mintegy száz éven keresztül az USA jogrendszere (egy-egy államban különböző ideig) a vegyes házasságokat törvénytelennek nyilvánította. Az 1967 június 12-én kihirdetett ítélet az egész országra vonatkozóan jogellenesnek nyilvánította ezeket a törvényeket, véget vetve a törvény által szabályozott faji diszkriminációnak. Nem csoda tehát, hogy az ország vezető napilapjai címlapon hozták a bíróság ítéletét.
A bíróság döntését az USA vezető újságjai címlapon közölték.
Forrás: https://www.theattic.space/home-page-blogs/2019/11/7/the-loving-couple
A Loving kontra Virginia per háttere
A „fajkeveredés” tiltása a rabszolgaság korában
A gyarmati Amerikában (1492-1763), a „fajok” keveredése meglehetősen elfogadott volt, bár a XVII. század második felében egyre inkább elítélték, és azt végül egyes gyarmatokon be is tiltották.
Virginia volt az első gyarmat, amely olyan törvényt fogadott el, amely kifejezetten tiltotta a „fajok” közötti házasságot. A törvényt 1662-ben hozták meg, a „faji tisztaságának védelmében”, ami szerint, minden fehér és afrikai kapcsolatából származó gyermek az anya státuszát örököli, ami gyakorlatilag a rabszolgaság intézményét támogatta. Ezt a törvényt az „egy csepp vér” elv előképének is tekinthetjük, amelyet végül a XIX. szd.-végén és a XX. sz. elején már törvényben is rögzítettek. Ennek leghírhedtebb példája az 1924-es virginiai Faji integritásról szóló törvény bevezetése volt.
Virginiát két évvel később Maryland követte egy 1664-es törvénnyel, amely szintén tiltotta a „fajok” közötti házasságot. Szigorú büntetéseket írt elő, beleértve a fekete férfiakkal házasságot kötő fehér nők rabszolgasorba taszítását.
Ezek a törvények precedenst teremtettek más gyarmatok (később álamok) számára, amelyek szintén törvénybe iktatták a vegyes házasságok (és szexuális kapcsolatok) tilalmát.
A Jim Craw törvény
1865-ben az USA alkotmányának 13., 14. és 15. módosítása eltörölte a rabszolgaságot, és a feketéknek ugyanolyan a jogot biztosított, mint a fehéreknek, de 1877 után egyes (főképpen a déli és határmentii) államokban olyan törvényekkel kezdték el korlátozni a feketék szabadságjogait, amelyek az afro-amerikaiakat másodrendű állampolgárokká degradálták. (Ezeknek a törvényeknek rendszerét nevezték el az afro-amerikaiak gúnyneve alapján Jim Craw törvényeknek.) A Jim Crow rendszert a hívei – többek között – a következő hamis érvekkel igyekeztek alátámasztani:
- A fehérek minden jelentős szempont szerint felsőbbrendűek a feketéknél: elsősorban intelligensebbek, erkölcsösebbek, civilizáltabbak.
- A feketék és fehérek közötti szexuális kapcsolat korcs fajt hozna létre, amely elpusztítaná Amerikát.
- Minden társadalmi egyenlőségre utaló tevékenység, bátorítaná a fajok közötti szexuális kapcsolatokat.
- A feketék és fehérek közös iskolája intim kapcsolatot hozhatna létre a különböző „fajú” tanulók között, ami akár szexuális kapcsolatokhoz is vezethetne, veszélyeztetve ezáltal a „fehér faj” tisztaságát.
Természetesen a faji szegregáció törvénybe iktatása nem volt minden előzmény nélkül. Íme néhány példa ra:
Ítélet a Plessy kontra Ferguson (1896) perben
A feketék alkotmányos védelmének aláásásához sajnálatos módon a Legfelsőbb Bíróság is hozzájárult a hírhedt Plessy kontra Ferguson (1896) üggyel.
1890-ben Louisiana törvényhozása elfogadta az “Külön kocsikról” szóló törvényt, amely az utasok kényelmét azzal szolgálta, hogy a feketék és a fehérek számára “egyenlő, de külön” kocsikat jelölt ki. Ez a törvény megtiltotta, hogy a feketék a fehérek részére fenntartott kocsikban, és a fehérek a feketék részére kijelölt kocsikban utazzanak.
Korabeli karikatúra a “külön de egyenlően”elv alapján bevezetett “Külön kocsikról” szőló törvényről
Forrás: https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:JimCrowCar2.jpg
1891-ben New Orleansban egy civil szervezet támogatásával Homer Plessy, egy fehér ember, akinek csupán egyik dédszülője volt fekete, tesztelni akarta a nemrégiben meghozott törvényt. Plessy elsőosztályú jegyet váltott, és felszállt a fehérek részére fenntartott kocsiba. A kalauzzal közölte, hogy ő 1/8-ad részben néger, ezért a kalauz az „egy csepp vér” törvényre hivatkozva utasította, hogy menjen át a feketékhez. Miután Plessy erre nem volt hajlandó, letartóztatták, Ez az ügy végül az USA Legfelsőbb Bírósága elé került.
Plessy védője azzal érvelt, hogy az államnak nincs joga az egyik polgárt fehérnek, a másikat feketének minősíteni ezáltal korlátozni a jogait és a kiváltságait. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy döntött, hogy a fajok elkülönítése nem jelenti feltétlenül azt, hogy megszűnik az egyenlőség. A gyakorlatban a külön de egyenlően” elv két társadalom legitimálását jelentette: i) egy privilegizált fehér és ii) egy elnyomott fekete réteget.
Plessy ügyben hozott ítéletet az utókor a Bíróság egyik legszégyenletesebb határozatának tartja.
A Kinney kontra Commonwealth Virginia (1878) per
Andrew Kinney (fekete) és Mahala Miller (fehér) virginiai lakosok 1874. november 4-én, amikor a vegyes fajúak házassága ott legálissá vált District Columbia-ba mentek és házasságot kötöttek, majd visszatértek Churchville (Virginia)-ba. 1877-ben “fajtalankodás és buja együttélés”, miatt beidézték őket a bíróságra a virginiai Fajtalansági törvény megsértése miatt. Bűnösnek találták és hatalmas pénzbüntetésre ítélték őket. Virginiai Legfelsőbb Bíróság bírója így foglalt állást: „Az ügy egészét tekintve azon a véleményen vagyok, hogy az Andrew Kinney és Mahala Miller között a District Columbia- ban kötött házasság, bár ott törvényes volt… itt érvénytelen, és hogy az említett házasság pusztán az állam törvényeinek kijátszása volt, és nem lehet az itteni büntetőeljárásban arra hivatkozni”.
Kinneyéknek -ellentétben Lovingékkal – nem volt módjuk az USA Legfelsőbb Bíróságához fordulni, kifizették a kiszabott büntetést és továbbra is Virginiában maradtak.
A Kinney-ügy után a virginiai törvényhozók megszigorították a „fajok” közötti házasságok büntetését. Egy 1878-ban elfogadott törvény szerint már nemcsak a „fajok” közötti házasságot tekintették bűncselekménynek, hanem azt is megtiltották, hogy a törvény kijátszása végett a „vegyes” párok elhagyják Virginiát, és másik államban kössenek házasságot. Az ilyen cselekmény megtételét a törvény két évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta. (Ennek a törvénynek komoly hatása volt a Loving házaspár életére, mert perükben az is bűncselekményként szerepelt, hogy más államban házasságot kötöttek.)
Az 1924-es Faji integritásról szóló törvény
1924-ben Virginia törvényhozása elfogadta a „Faji integritás” (Racial Integrity Act) törvényt, amely előírta, hogy születéskor rögzíteni kell az újszülött „faji hovatartozását”, valamint tiltotta a „fehérek” és a „nem fehérek” közötti házasságkötést. Fehérként való besorolás az „egy csepp vér” elv alapján történt: „A fehér személy kifejezés kizárólag arra a személyre vonatkozik, akiben nincs nyoma más, nem fehér vérnek”, de fehérnek tekintendő az, akinek legfeljebb egy tizenhatod részben amerikai indián vére van, és nincs más, nem fehér őstől származó vére”.
A Brown kontra Topeka oktatási tanácsa (1954)
Bár ez az ügy nincs szoros összefüggésben Lovingék esetével, de a kapcsolatuk tagadhatatlan, sőt egyesek a Loving kontra Virginia állam per előzményének tekintik. A „tiszta vér” híveinek ugyanis egyik érve az volt, hogy a „fajok” már az iskolában se keveredjenek, nehogy szexuális kapcsolat jöjjön létre fehér és nem fehér diákok között, ami szerintük korcs utódok születéséhez vezethet.
Ebben a perben az USA Legfelsőbb Bírósága korszakalkotó döntést hozott, amely szerint az egyes államok azon törvényei alkotmányellenesek, amelyek előírják a nyilvános iskolákban a faji szegregációt, még akkor is, ha a szegregált iskolák egyébként azonos színvonalúak. Ez a döntés részben felülbírálta a Bíróság 1896-os Plessy kontra Ferguson ítéletét, amely szerint a faji elkülönítésre vonatkozó törvények nem sértik az amerikai alkotmányt, feltéve, hogy az egyes fajok számára fenntartott létesítmények azonos színvonalúak, vagyis elvetette a “külön, de egyenlő” elvet.
A Loving házaspár története
- Mildred Jeter (színes) és Richard Loving (fehér) viszonyt folytatnak.
- 1958 június (mivel Mildred terhes lesz) Washingtonba utaznak házaságkötés céljából kijátszva a virginiai Faji integritás törvényt.
- Hazatérésük után július 11-én éjjel rájuk tör a helyi rendőrség; akik nem fogadják el a házasságlevelet, ugyanis a fenti törvény értelmében a más államban kötött „vegyes” házasság Virginiában érvénytelen, tehát ők együttélésükkel bűncselekményt követtek el.
- 1959 januárban a helyi bíró 1 év börtönt szab ki rájuk, amelyet felfüggeszt, amennyiben 25 évig nem térnek vissza Virginiába. (ld. A Kinney kontra Commonwealth Virginia után hozott törvényt.)
- Az ítélet után házaspár DC-be költözik.
- 1963 Mildred levelet ír Robert Kennedy igazágügyminiszternek.
- Kennedy egy civil szervezethez (American Civil Liberties Union -ACLU) fordul.
- Az ACLU ügyvédei jogi lépéseket tesznek az ítélet hatálytalanítása érdekében.
- 1964 A kelet-virginiai körzeti bíró helyben hagyja a korábbi ítéletet az alábbi indoklással:
“A mindenható Isten fehér, fekete, sárga, maláj és vörös fajokat teremtett, és külön kontinensekre helyezte őket. És ha nem avatkoznánk bele az ő elrendezésébe, nem lenne oka az ilyen házasságoknak. Az a tény, ő hogy szétválasztotta a fajokat, azt mutatja, hogy nem állt szándékában, hogy a fajok keveredjenek”. - 1966 Virginia Legfelsőbb bírósága Lovingék fellebbezését elutasítja,
- 1966 Lovingék az ACLU támogatásával Szövetségi bírósághoz fordulnak.
- 1967 június 12 a Szövetségi bíróság egyhangúlag Lovingék javára dönt. Részlet az indoklásból:
„Az Alkotmány tizennegyedik módosítása megköveteli, hogy faji diszkrimináció ne korlátozza a házasságkötés szabadságát. Alkotmányunk értelmében a más fajhoz tartozó személlyel való házasságkötés vagy annak megtagadása az az illető személyes szabadsága, amit az állam nem sérthet meg.”
A Legfelsőbb Bíróság döntése rendkívül nagy hatással volt az USA életére, ezzel a határozattal alkotmányellenesnek nyilvánították az USA-ban a faji törvényeket. Ez a per az egyik legnagyobb győzelme az amerikai polgárjogi mozgalmaknak.
Hatályos faji törvények az USA államaiban
Forrás:https://en.wikipedia.org/wiki/Interracial_marriage_in_the_United_States
Figyelemreméltó, hogy ugyan a Legfelsőbb Bíróság ítélete az egész USA-ra kiterjedt, de a legutolsó állam (Alabama) csupán 2000-ben (!) hatálytalanította az állam szegregációs törvényét, amelynek azonban csak jelképes jelentősége volt.
2000-ben Virginia állam törvényhozása határozatban ítélte el az 1924-es törvényt.
A Loving cselekménye
követi a a Loving házaspár kálváriáját.
1958-ban vagyunk, a film az USA egyik déli államában Virginiában játszódik, egy fehér férfi (Richard) és egy színes bőrű lány (Mildred) házasságának történetét meséli el. A szerelmespár amikor megtudja, hogy Mildred állapotos, tudva, hogy Virginia állam szegregációs törvénye tiltja a különböző rasszhoz tartozók házasságát, elutazik az USA fővárosába, Washingtonba, hogy ott összeházasodjanak.
A fiatal pár hazamegy Virginiába, de mivel ott a házasságlevelet érvénytelennek tekintik, a törvény megszegéséért egy év börtönbüntetésre ítélik őket. Az ítélet végrehajtását ugyan felfüggesztik, de azzal a feltétellel, hogy 25 évig nem térnek vissza szülőföldjükre.
Lovingék ezért Washingtonba költöznek.
Mildred segítségkérő levelet ír R. F. Kennedy főügyésznek, aki egy emberjogi szervezethez irányítja őket. Ez a szervezet (American Civil Liberties Union) úgy látja, hogy ha ezzel az üggyel eljutnak a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságra, akkor sikerül az USA összes államában alkotmányellenesnek nyilvánítani az ehhez hasonló szegregációt előíró embertelen törvényeket. Ügyük sikerrel jár, így visszatérhetnek otthonukba.
***
Az USA története során hosszasan üldözték a különböző „fajú” párok kapcsolatát, szerelmét. Az, hogy a Loving házaspárt 1959-ben börtönbüntetésre ítélhették, azt nehéz ép ésszel felfogni. 13 évvel korábban ugyanis az ENSZ alapító nagyhatalma, az USA is természetesen aláírta a 103(I) 1946 november 19-én kelt közgyűlési határozatot, miszerint:
„A Közgyűlés kijelenti, hogy az emberiség legfőbb érdeke a vallási, az úgynevezett faji üldöztetés és megkülönböztetés azonnali megszüntetése. Felszólítja a kormányokat és a felelős hatóságokat, hogy tartsák be az Egyesült Nemzetek Alapokmányának betűjét és szellemét, és tegyék meg a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb lépéseket e cél érdekében.”
A Loving mindezek ellenére nem a történet társadalmi szempontjait helyezi előtérbe, hanem két kisember küszködését az embertelen körülményekkel szemben. A játékfilm szorosan követi a valóságban lezajlott eseményeket, ami talán annak is betudható, hogy a forgatókönyv alapját Nancy Buirski 2011-es dokumentumfilmje, a The Loving Story-t képezte. A megtörtént eseményekhez való ragaszkodás azonban nem akadályozza meg az alkotókat abban, hogy a karaktereket árnyaltan fogalmazzák meg. Ruth Negga a feleséget, Joel Edgerton a férjet meggyőzően alakítja, ezért mindkettőjüket több filmfesztiválon a legjobb szereplő díjával tüntették ki (illetve jelölték arra).
A film cselekménye kapcsán betekintést nyerünk az 1950-es és ’60-as évek kisvárosi világába is. A filmből kitetszik, hogy az (afro-amerikai) asszony volt az, aki kettejük között a kezdeményező szerepet vitte, akinek R. Kennedyhez írt levele nyomán karolta fel ügyüket egy civiljogi szervezet.
Összefoglalva: A Loving szerelmi történet? Természetesen az, de egy embertelen törvény elleni küzdelem sikerét is a néző elé tárja.
A Loving 25 díjat kapott, további 91 esetben jelölték díjra (közöttük 1 Oscar a legjobb női főszereplő részére).
A Loving meghatározó alkotói
Jeff Nichols (1978) rendező/a forgatókönyv társszerzője
Amerikai filmrendező, Az USA egyik déli államában, Arkansas-ban született. Filmjeinek színtere az Egyesült Államok déli része.
Pályafutását a Shotgun Stories című déli drámával kezdte, melyet a Take Shelter egy pszicho-thriller követett, (ez a film a 2011-es Sundance Filmfesztiválon elnyerte a Nemzetközi Kritikusok Hete fődíját). 2016-ban két filmjét is bemutatták, az Éjféli látomás és a Loving című filmeket. Legújabb filmje a Motorosok (2023), amely az amerikai Középnyugaton játszódik.
8 filmet rendezett, 9 forgatókönyv (társ) szerzője. 26 díjat és 40 jelölést tudhat magáénk.
Mildred szerepében: Ruth Negga (1981)
Addisz-Abebában, Etiópia fővárosában született, Édesapja etióp orvos volt, aki a későbbi színésznő hét éves korában autóbalesetben meghalt, Édesanyja ír nővér volt, aki 1985-től Írországban nevelte egyetlen lányát.
A dublini Trinity Főiskolán, tanult színművészetet majd 2006-ban Londonba költözött. A színházban kezdte karrierjét, első filmes szerepe 2004-ben volt az ír készítésű Capital Letters-ben, amit számos film- és TV szerep követett.
2016-ban mint a Loving női főszereplője lelkesen méltató kritikákat kapott, egy sor díjra is jelölték, többek között a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjra, a legjobb filmszínésznőnek járó Golden Globe-díjra, valamint a BAFTA Rising Star Award-ra. 2024-re már 45 filmszerepet játszott el, 31 díjat kapott, és további 87 díjra jelölték.
Richard szerepében: Joel Edgerton (1974)
Ausztráliában született, ott végezte el a University of Western Sydney, dráma iskoláját. 1995 óta játszik filmekben és TV sorozatokban. 2016-ban Richard Loving szerepéért őt is jelölték Golden Globe díjra.
82 filmszerepet játszott el, 12 film forgatókönyvének (társ)szerzője és 15 film producere volt.
24 díjat és 82 jelölést (ezek közül 20-at a Loving-ban nyújtott szerepéért) kapott munkásságáért.
A teljes stáblista ITT található.
A Loving megtalálható (magyar szinkronnal) ITT
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források
Wikipédia
Brynn Holland: Mildred and Richard: The Love Story that Changed America
https://www.history.com/news/mildred-and-richard-the-love-story-that-changed-america
Cases Adjudged In The Supreme Court Of The United States
https://tile.loc.gov/storage-services/service/ll/usrep/usrep388/usrep388001/usrep388001.pdf
Reginald Oh: Interracial Marriage in the Shadows of Jim Crow: Racial Segregation as a System of Racial and Gender Subordination
https://engagedscholarship.csuohio.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2030&context=fac_articles
Nyla Provost:Mixing: A History of Anti-Miscegenation Laws in the United States
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://scholarworks.lib.csusb.edu/cgi/viewcontent.cgi%3Farticle%3D1284%26context%3Dhistory-in-the-making&ved=2ahUKEwi41Pb1ntGIAxUZg_0HHfPHAsYQFnoECBUQAw&usg=AOvVaw14jxYUcdrV8fsKlcxDFJDv
UNDOCS: Resolution Adopted Without Reference To A Committee A/RES/103(I)
https://undocs.org/Home/Mobile?FinalSymbol=A%2FRES%2F103(I)&Language=E&DeviceType=Desktop&LangRequested=False
Supreme Court Case: Loving vs. Virginia (1967) 388 U.S. 1 (1967)
Loving v. Virginia | Constitution Center
National Constitution Center Supreme Court Case Library: Loving v. Virginia
Barkóczi Janka: Loving Filmvilág; 2017/02 56-56. old.