A Kis Moszkva eredeti címe: Mala Moskwa (2008)
A Kis Moszkva című lengyel film története két idősíkon: a jelenben és a múlt század hatvanas éveiben játszódik. Helyszíne egy lengyelországi kisváros, Legnica. A film története egy szovjet tisztfeleség és egy lengyel katonatiszt szerelméről szól.
A második világháború után a német Liegnitz város Lengyelországhoz került, és ekkor átnevezték Legnicára. A város lakosságát domináló németeket szinte teljes egészében kitelepítették Németországba [1]. Az új lakosok a városba a Szovjetunióhoz csatolt keleti területekről érkeztek.
1945 és 1990 között, Legnicában volt a lengyelországi szovjet erők, az úgynevezett Északi Erők Csoportjának főhadiszállása, ami rányomta bélyegét a város életére. Ennek az időszaknak a jelentős részében a város lengyel és szovjet területekre volt felosztva [2], utóbbi a nyilvánosság elől hermetikusan el volt elzárva. Innen ered a város Kis Moszkva ragadványneve.
A XX. század hatvanas évei
A Churchill híres fultoni beszédével (miszerint „A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára”) elkezdődött hidegháború a két szuperhatalom az USA és a Szovjetunió versengését jellemezte. 1946 és 1991 között a világpolitikát a keleti (a szovjet vezetésű Varsói Szerződés tagállamai) és a nyugati blokk (az USA által dominált NATO) határozta meg.
A szovjet katonákat a Varsói Szerződés országaiba a szövetség kollektív védelmi rendszerének részeként telepítették, ahol nem csupán védelmi céllal állomásoztak, hanem a szovjet befolyás tekintélyes részét képezték. Az 1956-os szovjet-lengyel egyezmény szerint a Lengyelországban állomásozó szovjet Északi Hadseregcsoport létszámát 60000 főben maximálták.
A Varsói Szerződés országaiban állomásozó szovjet katonák életét a katonai fegyelem, valamint a fogadó országok sajátos politikai környezete egyaránt befolyásolta. A szovjet polgárokat általában elszigetelték a helyi lakosságtól, nem érintkezhettek civilekkel. Lengyelországban, ahol az orosz befolyással szembeni ellenállásnak hosszú hagyományai voltak, a szovjet katonákat gyakran megszállóknak tekintették. Ugyanakkor propagandisztikus céllal gyakran rendezetek szovjet-lengyel barátsági rendezvényeket, és más módszerekkel is demonstrálták a „népek barátságát”.
A “Hála a Vörös Hadseregnek” emlékmű Legnicaban,
Állt 1951-2018 között a város főterén
Az 1960-as években igen fontos események rázták meg a világot (a berlini és kubai válság, a vietnámi háború stb.), valamint Lengyelországot (a kritikus gazdasági helyzet, az állam és egyház közötti feszültség kiéleződése, a cenzúra felerősítése, az ellenzéki értelmiség üldözése, ami az 1968-as „cionizmus elleni harcnak” nevezett antiszemita kampányban csúcsosodott ki). Ezektől a történésektől azonban a Kis Moszkva sokáig érintetlen volt, ott az élet úgy zajlott, mintha az emberek a Szovjetunióban élnének. Ez az élet azonban gyökeresen megváltozott, amikor 1968 augusztusában riadókészültséget rendeletek el a városban, készülve arra, hogy a Varsói Szerződés csapatai bevonulnak Csehszlovákiába abból a célból, hogy ott letörjék az „emberarcú szocializmus” megteremtésére tett kísérletet. Ez volt a Varsói Szerződés csapatainak egyetlen közös hadászati akciója, amely paradox módon nem az ellenség ellen, hanem az egyik szövetséges ellen irányult a „korlátozott szuverenitás” elve alapján. [3]
Az 1968 augusztus 21-én végrehajtott katonai akció nem csupán az egész „szocialista tábor” életét terelte vissza a szovjetek által helyesnek tartott irányba, de a Kis Moszkva hőseinek életére is tragikus hatást gyakorolt.
A Kis Moszkva beharangozója (angol felirattal)
A Kis Moszkva cselekménye
A Kis Moszkva cselekménye végig két idősíkon játszódik, a jelenben és a múlt század 60-as éveinek végén A film kezdetén a nyugat-lengyelországi Legnica városába napjainkban egy orosz állampolgár, Jura érkezik, aki egykor, az 1960-as években itt szolgált. Jura felesége a helyi városi temető „szovjet részében” van eltemetve. A férfi azért jött ide, hogy újra megváltsa az asszony sírhelyét. Megérkezik a lánya is Németországból, aki sohasem látta anyját, de rá holtában is nagyon haragszik.
Visszatérünk a múltba, 1967-ben járunk, a hidegháború idején. A városban van a szovjet Vörös Hadsereg legnagyobb külföldi helyőrsége, mert Legnica Csehszlovákia és Kelet-Németország közelében helyezkedik el. Legnica nagy része ekkor a kívülállók részére, beleértve persze a lengyel állampolgárokat, elzárt terület volt, ezért a köznyelv Kis Moszkva gúnynévvel illette.
Jurijt a fiatal orosz pilótát és volt űrhajóst ekkor helyezték át Legnicába, aki fiatal feleségével, Verával együtt vonattal érkezik a városba.
Verát magával ragadja a lengyel kutúra, elkezd lengyelül tanulni.
Egy alkalommal egy lengyel-szovjet barátsági találkozón Vera megismerkedik Michallal, a lengyel hadsereg egyik tisztjével, aki hevesen udvarolni kezd neki, de az asszony elhárítja a férfi közeledését.
Nemsokára a szovjet katonai parancsnokság a lengyel hatóságok kérésére engedélyezi, hogy Vera egy helyi dalversenyen lépjen fel, Úgy alakul, hogy a versenyre készülődve Vera énekét Mihail kíséri zongorán. A próbák alatt a fiatalok közel kerülnek egymáshoz, ekkor Vera már nem utasítja vissza a lengyel tiszt közeledését, beleszeretnek egymásba.
Vera hamarosan teherbe is esik, el akar válni férjétől és hozzámenni szerelméhez. Ezt azonban a szovjet parancsnokság elfogadhatatlannak tartja. Így a kor körülményei között a szovjet asszony és a lengyel tiszt szerelme nem végződhet másképpen, csak tragédiával.
A film zárójelenetében visszatérünk a jelenbe, apa és lánya a sírnál állnak, a lány ekkor érti meg a történteket, és megbékül elhunyt anyjával.
Néhány gondolat a Kis Moszkva című filmről
A Kis Moszkva ismét egy tiltott szerelmi történetet mutat be. Szerkezete hasonlít a nemrég megtekintett Szerelem Németországban című Wajda alkotáshoz, a főszereplő a helyszínen a jelenből idézi vissza a korábban történteket. Ismerteti (fiával, illetve lányával) azt, amint átélt. Mindkét filmben a tragédiát a hatalom idézte elő, a náci Németországban az írott törvény üldözte egy lengyel és egy német szerelmét, a Kis Moszkva szereplői esetében a baráti Lengyelország és a testvéri Szovjetunió polgárainak kapcsolatát a hatalom „csupán” lehetetlenné tette. A film rendezője Waldemar Krzystek így fogalmazta meg, hogy milyen szándék vezérelte a film elkészítéséhez: „A Kis Moszkva nem politikai állásfoglalás, hanem inkább a rendszernek, az ideológiának azt a jogát kérdőjelezi meg, hogy döntsön az ember életéről…”. Szerintem ez sikerült is az alkotóknak, ami tovább mutat a „létezett szocializmus” világának felidézésén.
A film bemutatja az akkori világ álszent voltát. A hivatalos szervek a szovjetek által kisajátított városrészben lengyel-szovjet baráti találkozókat rendeznek, amit még a szovjet vezetők is csak kínos kötelességnek tartanak. Kétségtelen, hogy a történelem során feszült, hovatovább ellenséges viszony volt az oroszok és a lengyelek között, de akkor és ott a két népet a hivatalos propaganda szerint szoros barátság fűzte össze. A Kis Moszkva kétségtelenül erősen negatív színben állítja be a helyi szovjet parancsnokokat, ám a filmet nem lehet oroszellenesnek tekinteni. Az alkotók nem az oroszokról nyilvánítanak rossz véleményt, hanem a létező szocializmusnak nevezett rendszerről.
Bár ezt az alkotást az adatbázisok lengyel filmként tüntetik fel, a film szereplői között nagyon sok az orosz színész, és igen sokat beszélnek benne oroszul. Szerintem helyesebb lengyel-orosz közös alkotásnak tekinteni.
Maga a történet ugyan nem túl szofisztikált, milyen is lenne egy szerelmi történet, viszont jól eleveníti fel a múlt század 60-as éveinek lengyelországi légkörét, és ajánlani tudom mindazoknak, akik be akarnak tekinteni a létezett szocializmus világába, annak egyik legválságosabb szakaszába.
A Kis Moszkva meghatározó alkotói
Rendező és forgatókönyvíró: Waldemar Krzystek (1953-)
Elismert lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. Gyermekkorát Legnicában, a szovjet városrésztől pár száz méterre töltötte. A Wroclawi Egyetemen lengyel nyelv és irodalom szakon végzett, majd a katowicei Krzysztof Kieslowski Filmiskola rendezői szakán tanult. Eddig 19 filmet rendezett, és 14 film forgatókönyvének (társ)szerzője volt. A Kis Moszkva elnyerte a 33. Lengyel Filmfesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt.
Vera szerepében: Svetlana Khodchenkova (1983-)
Rendkívü elismert orosz színésznő. 16 éves korában rövid ideig egy modellügynökségnél dolgozott, és 20 éves kora óta szerepel filmekben. 2005-ben végezte el a moszkvai Vahtangov színház színészképzőjét. Eddig 109 filmben és sorozatban kapott szerepet, közötük több hollywoodi filmben is játszott. Egy rövidfilm társrendezőjeként és operatőreként is bemutatkozott. A Kis Moszkva főszereplőjeként nyújtott alakításáért a Lengyel Filmfesztiválon a legjobb színésznő díjára jelölték.
Michal szerepében: Leslaw Zurek (1979-)
Leslaw Zurek lengyel színész, filmekben, tévésorozatokban és színházban vállal szerepet. Tanulmányait a krakkói Nemzeti Színházművészeti Akadémián végezte. Első filmszerepét 2005-ben játszotta el, az általános elismerést a Kis Moszkva hozta el számára. Eddig 55 filmben és sorozatban szerepelt.
Jurij szerepében: Dmitrij Uljanov (1972-)
Több színészképzőt megjárva 1998-ban szerzett diplomát. Színházi munkái mellett 97 filmben és sorozatban szerepelt.
A teljes stáblista ITT található.
A Kis Moszkva megtalálható (magyar szinkronnal) az interneten ITT
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források
Wikipédia
Legnica Mala Moskwa
https://travelfeed.com/@koenau/little-moscow-the-blood-red-heart-of-poland
Legnica. a Former Closed Miltary Town
https://coldwarsites.net/country/poland/legnica-a-former-closed-military-town/
Konrad J. Zarębski The Little Moscow
https://culture.pl/en/work/the-little-moscow-waldemar-krzystek
Jegyzetek
[1] Az 1910-es népszámlálás szerint Liegnitz lakosságának 95,86%-a német, 0,15%-a német és lengyel, 1,27%-a lengyel, 2,26%-a vendi és 0,19%-a cseh volt.
[2] 1946 áprilisában becslések szerint 16 700 lengyel, 12 800 német és 60 000 szovjet élt Legnicában.
[3] A szovjeteknek ez a külpolitikai elve, amely Brezsnyev doktrína néven híresült, el azt a célt szolgálta, hogy az általuk irányított szövetségi rendszert egybetartsák. A doktrína alapelveit 1 hónappal a csehszlovákiai bevonulás előtt, 1968 szeptemberében publikálták. A lényegét Brezsnyev főtitkár 1968 novemberében a lengyel állampárt kongresszusán így foglalta össze: „Ha a szocializmussal szemben ellenséges erők egyes szocialista országokat a kapitalista fejlődés irányába kényszerítenek, az nem csak az adott szocialista ország problémája, hanem az egész szocialista táboré.”