A Kawasaki rózsája eredeti címe: Kawasakiho ruze (2009)
A Kawasaki rózsája hasonlatosan az az „Életképek a létezett szocializmusból” sorozat előző filmjéhez, a Havannai éjszakához, már akkor játszódik, amikor Kelet-Európában megszűnt az államszocialista világ. Ezek a filmek mintegy „múlt a jelenben” szerkezetűek. A Havannai éjszaka szereplői egy éjszakai beszélgetésben felidézik fel a múltat, viccelődnek, táncolnak, isznak és visszaemlékeznek a ’szocializmusban’ eltöltött fiatalságukra, a Forradalom iránti lelkesedésükre, no és a titkosszolgálati megfigyelésekre. Az egész film a jelenben játszódik, a múlt csupán a beszélgetés tárgya. A Kawasaki rózsája viszont két idősíkon mozog: egyrészt a jelenben zajlik, másrészt a múltban látunk történéseket.
A két filmben fellehető egy közös szál, mindkettőben komoly szerepet kap a titkosszolgálat, az ügynökkérdés jelentősége, szerkezetük azonban teljesen eltér egymástól. A Havannai éjszaka egy kamaradarabra hasonlít, a Kawasaki rózsája filmszerű, több helyszínen játszódik, számos flashback tárja a néző elé a múltat, a játékfilm helyenként (pszeudo-)dokumentumfilmmé alakul át.
Ügynökök (besúgok) és áldozatok
A múlt megismerésének igénye minden „volt szocialista országban” állandóan felszínre kerül. Újra és újra heves érzelmeket vált ki, amikor a „létezett szocializmus” újabb ügynökét leplezik le. Az ügynök fogalma alatt manapság a közbeszéd a besúgókat, a hatalommal együttműködő, a hatalom ellenzőiről (ellenségeiről) információt szolgáltató személyt érti. (Nálunk ezeket az embereket a III/III -as csoportfőnökségnek, a hírhedt ÁVH utódjának ügynökeit nevezik).
Bár az ügynök fogalma természetesen ennél szélesebb, ügynökök voltak (vannak) a hírszerzésnél és a kémelhárításnál is, de maradjunk ennél az elterjedt terminológiánál. Annak indítéka, hogy valaki ügynöki tevékenységet folytasson, annak különböző okai lehettek. Volt olyan, aki előnyt akart szerezni (anyagi juttatást, kivételezést stb.), mások zsarolás áldozatai lettek (pl Tar Sándor író, akit a titkolt homoszexualitásával zsaroltak meg), de voltak néhányan, akiket a rendszer iránti elkötelezettségük motivált (pl. Sándor András író) . Az áldozatok megítélése egyértelműbbnek tűnik, ők azok, akikről jelentéseket készítettek. Voltak azért közöttük is egyesek, akik kényszer vagy zsarolás hatására végül ügynöki tevékenységet folytattak. (Amagyar történelemben van a szerepváltásra ellenkező példa is. Martinovics Ignác II. Lipót besúgójából vált I. Ferenc abszolutista rendszerének ellenségévé. amely ellen összeesküvést szervezett.)
Ügynökből lett ellenzéki (Forrás: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=68649)
Nem csoda tehát, hogy az ügynökkérdés a filmkészítőknek népszerű témája. (Példa erre a Virtuális Filmklub műsorán néhány éve taglalt a Rózsácska című lengyel film is, amelyben szintén döntő szerep jutott az ügynök-áldozat kérdésre.)
A film cseh nyelvű beharangozója
A Kawasaki rózsája cselekménye
A “Kawasaki rózsája” titkokról és hazugságokról szól, igazságokról, amelyeket eltitkoltak, majd felfedtek, majd újra eltitkoltak. A film címe egy japán összerakós játékra, origamira, a kawasaki rózsára utal, amely során egy négyzet alakú papírból egy rózsabimbót hajtanak össze.
A film kezdőjelenetében egy TV stáb felvételt készít Pavel Josek professzorral, az egykori disszidens pszichiáterrel, az Orvosegyetem dékánjával, aki a közeljövőben fog átvenni egy rangos elismerést, a Nemzeti Emlékezet Díját. A forgatás egy későbbi fázisában részt vesz a professzor felesége is, Jana. A házaspár felidézi a pártállami diktatúra elleni küzdelmük során elviselt megpróbáltatásokat, a kihallgatásokat, házkutatásokat, letartóztatásokat. Szenvtelen arccal mondják el a kamerába, hogy „Szabadon döntöttünk, és számolnunk kellett a következményekkel.” Következmények pedig ugyancsak voltak, Janát le is tartóztatták, de – amint Jana nyilatkozza –„A nagy hasammal voltam őrizetben. Bizonyára féltek, hogy elvetélek ott, ezért kiengedtek”
Az örömre árnyékot vet azonban az, hogy: Luciet, a lányukat daganatos betegséggel kezelik. Egy műtét után kiderül azonban, hogy a daganat nem volt rosszindulatú, így a fiatal nőre nézve a betegség nem halálos.
A jó hírt (kitüntetés) követő rossz hír (a daganatos megbetegedés), az azt követő jó hír (gyógyulás) megint rossz hír követi: Ludek, Lucie férje, a TV stáb hangmérnöke bejelenti feleségének, hogy viszonya van egy kolléganőjével. Mindeközben azt javasolja, hogy hármasban (férj, feleség, szerető) oldják fel ezt a konfliktust. A férjnek és a szeretőnek érveit, hogy úgymond ők mindent megtettek, hogy Lucie körül pozitív energia lebegjen, és azért gyógyult meg, az asszony elutasítja, nem kér tovább Ludekből.
A TV stáb folytatja munkáját, és amint azt a professzornak előre jelezték, más személyekkel is készítenek interjút. Ekkor ismerkedik meg a néző a Kawasaki Rózsája legellenszenvesebb szereplőjével, egy Kafka névre hallgató egykori vallatótiszttel.
Az idős volt belügyes szenvtelen arccal beszél akkori tevékenységéről: „Nekem mindig elég volt megszerezni az információt, megállapítani a tényeket és feltenni a kérdéseket…. A gesztusok és a tekintetek fontosabbak, mint a szavak… Csak a tehetségtelen embereknek kellett erőszakhoz folyamodni”.
Ludek, akinek feszült a viszonya apósával, és aki joggal úgy érzi, hogy felesége szülei őt lenézik, az erkölcsi magasságban lebegő professzor múltjában kutakodva sötét foltot derít ki. Felesége nem akar hinni férjének, de Ludek dokumentumokkal igazolja, hogy a professzor annak idején együttműködött a belügyesekkel. Még arra is fény derül, hogy Lucie természetes apja nem Pavel, hanem a Svédországba kitelepült (ellenzéki tevékenységéért Csehszlovákiából kiebrudalt) Borek.
A film zárójelenetében a prágai díjátadáson Pavel és Borek szembe kerülnek egymással, ami ugyan lehetne egy sematikus befejezés is, de nem az, a film alkotói rámutatnak arra, hogy a világ nem fekte-fehér, annál sokkal komplikáltab, amit Illyés Gyula így fogalmazott meg az Egy mondat a zsarnokságról című versében „…fogoly vagy s egyben foglár…”
***
A Kawasaki rózsája egy bonyolult, erőteljes, felkavaró film, amely egy komplikált világba vezet be minket, ahol még a jóravaló emberek is bűnrészesei lehetnek a hatalomnak. A történet nem a totalitárius álam politikai szintjén mozog, inkább azt mutatja be, hogyan hatol be az egyének, a családok életébe a politika. A film központi gondolatkörét a bűn és a megbocsátás témája foglalkoztatja. Az alkotók felvetik a problémát, de véleményüket nem erőltetik rá a nézőkre.
A Kawasaki rózsája módszereit tekintve játékfilm és dokumentumfilm keveréke. A film egy TV interjú felvételével indul, egy valódi dokumentumfilmre hasonlatosan, ahol a szereplők közvetlenül a kamerába (a kamerának, azaz a nézőnek) beszélnek. Ám hamarosan egy családi dráma közepében találja magát a néző, ahol pedig tipikus játékfilmi szituációt láthat a néző. Később megint (pszeudo)dokumnetumfimet látunk: Kafkának, a belügyes tisztnek a képkockák csupán az arcát mutatják, amint vallatási módszereiről nyilatkozik Azt állítja, hogy neki soha nem kellett erőszakot alkalmaznia. (A nyilatkozat hitelességét persze ugyancsak megkérdőjelezi a volt áldozat állítása, miszerint Kafka igenis brutális eszközöket alkalmazott vele szemben.)
A film kulcsfigurája Pavel, a kitüntetés várományosa, aki a rendszerváltás után fényes szakmai karriert futott be. Szakmai tudását kamaszkorú unokájával szemben is kamatoztatnia kell, a lányt ugyanis bolti lopáson érték tetten: Így oktatja unokáját: „Figyelj csak, mindenki, aki elmondja, hogy ki kitől lopott, az magányra kárhoztatja magát, még akkor is, ha nem tudja meg senki. Az meg még rosszabb. Mások úgy viselkednek vele, mint egy tisztességes emberrel, és ettől még rosszabbul érzi magát.” Amint azt a későbbiekben megtudja a néző, az erkölcsi magaslatról szónokló nagyapa itt tulajdonképpen saját magáról beszél.
Összefoglalva: A Kawasaki rózsája egy igazán figyelemreméltó film, amely közvetlenül nem foglalkozik a nagypolitikával, nem széles társadalmi kérdésként vizsgálja az ellenállás/együttműködés kérdését, hanem az emberi vonatkozást emeli ki. Jelentős pozitívuma a filmnek, hogy bemutatja azt, hogy a „létezett szocializmus” árnyéka még ma is jelen van a kelet európai térségben, ugyanakkor rámutat arra is, hogy az „ügynökkérdés” egy igazán bonyolult probléma.
A Kawasaki rózsája meghatározó alkotói
A rendező: Jan Hřebejk (1967-)
Forrás: http://eurochannel.com/en/Interview-with-Jan-Hrebejk.html
A Csehországban talán a legelismertebb mai rendező Prágában született. 1987 és 1991 között a prágai Színművészeti Akadémia (FAMU) film- és televíziós iskolájában folytatta tanulmányait forgatókönyvírás és dramaturgia szakon. A FAMU-n évfolyamtársa volt Petr Jarchovskýl, aki már a középiskolában is osztálytársa volt. Jarchovskýl később Hřebejk 11 filmjeinek (többek között a Kawasaki rózsájának is) forgatókönyvírója lett.
Számos vígjátékot rendezett, de több filmjében központi szerep jut a múlt felidézésének. Ennek okáról így vall egy interjúban, a 2016-ban készült A tanítónő című filmje kapcsán. Arra a kérdésre, hogy „Milyen érdeklődést tapasztal a mai cseh fiatalok körében az ország kommunista múltjának megismerése iránt?” az alábbi választ adta: „Általában az emberek igyekeznek megszabadulni a kellemetlen élményektől. Természetesen fennáll a veszélye annak, hogy az emberek elveszítik kollektív emlékezetüket és saját identitásukat. Mi [mármint a film készítői] nem vagyunk sem történészek, sem tanárok, de történeteinkkel a szórakoztatás módját használjuk fel arra, hogy életben tartsuk a közemlékezetet.” Történeteiben nem csupán a „létezett szocializmust” idézi fel az Oscar díjra jelölt Élet mindenáron Csehszlovákia német megszállásának idejében játszódik, és ebben a filmben is az ellenállás és a megalkuvás problémáját boncolgatja.
A 2013-as elnökválasztás után kisebb bonyodalmat okozott egy TV nyilatkozata, miszerint „A vörös és barna disznók egy hazug és demagóg embert [Miloš Zemant] juttattak fel a Várba.” Azt, hogy mit értett fenti nyilatkozatában, később elmagyarázta. Kijelentette, hogy általában tiszteli a különböző véleményeket, de azokat, akik önként dolgoztak a titkosszolgálatnak és a nyolcvanas évek végén tüntetőket vertek meg, vagy a Csehszlovák Kommunista Párt önkormányzati titkárai voltak azokat vörösöknek nevezi, viszont azokat az újságírókat pedig, akik zsidókról listákat állítottak össze barnának, értve a fasisztákat ezalatt. Ez a kijelentése is azt támasztja alá, hogy a rendező a múlt feldolgozásának minden aspektusát fontosnak tartja. Hřebejk az utóbbi időben zömében TV filmeket, filmsorozatokat készít.
51 filmet rendezett, 25 díjat és 24 jelölést tudhat magáénak.
Pavel szerepében Martin Huba (1943-)
Forrás:https://www.teraz.sk/kultura/martin-huba-jubileum-herec-reziser/52456-clanok.html?mostViewedArticlesInSectionTab=1
A szlovák színész-rendező-tanár művészcsaládból származik. Édesapja, Mikuláš Huba ismert színész volt, édesanyja, Mária Kišoňová-Hubová operaénekesnő volt. A pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett, majd több színház társulatának volt tagja. 1976 óta a Szlovák Nemzeti Színház tagja, számos jelentős cseh és szlovák filmszerep megformálója, harminc éven keresztül a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.
124 filmben (közöttük több Hřebejk rendezte alkotásban) szerepelt. 2 díjat és 5 jelölést kapott alakításaiért.
Borek szerepében Antonin Kratochvil (1947-)
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Anton%C3%ADn_Kratochv%C3%ADl
Amatőr színész, valódi foglalkozása fotóriporter. Csehszlovákiából húszéves korában Jugoszlávián keresztül Ausztriába távozott, frissensült feleségét és még meg nem született gyerekét hátrahagyva. Csehszlovákiában illegális határátlépésért távollétében hét év börtönbüntetésre ítélték. Megjárta a traiskircheni menekülttábort, egy svédországi börtönt és a francia idegenlégiót. Fia, (aki szintén fotóriporter lett), hosszú ideig nem is tudott létezéséről, és csak 18 éves korában találkozott előszőr édesapjával. Kratochvil jelenleg az USA-ban él.
Hat könyve (fotóalbuma) jelent meg. Fotóit több díjjal ismerték el, többek között négyszer kapott World Press Photo díjat. A Kawasaki rózsája sikere után további két filmben szerepelt.
A Kawasaki rózsája 5 filmdíjat és 7 jelölést kapott.
A teljes stáblista ITT található.
A magyar felirat INNEN tölthető le.
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források
Források
Wikipédia
Standeisky Éva: Egy literátus ügynökről (Az ügynökök arcai; Mindennapi kollaboráció és ügynökkérdés kötetben)
Kenneth Turan: Movie review: ‘Kawasaki’s Rose’
https://www.latimes.com/entertainment/la-xpm-2011-oct-26-la-et-kawasakis-rose-20111026-story.html
Sarah Borufka: New Hřebejk film Kawasaki’s Rose casts an unusual look at totalitarian past
https://english.radio.cz/new-hrebejk-film-kawasakis-rose-casts-unusual-look-totalitarian-past-8576819
Tallósi Béla: A visszagombolt gomb esete
https://ujszo.com/kultura/a-visszagombolt-gomb-esete
Gerencsér Péter: Befejezetlen múlt idők
https://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=14438
Ed Meza: Filmmaker Jan Hrebejk on Communist-Era Drama ‘The Teacher’
https://variety.com/2016/film/news/karlovy-vary-filmmaker-jan-hrebejk-communist-era-drama-the-teacher-1201811317/
Vera Krincvajova: My Father Antonin Kratochvil
https://leica-camera.com/en-int/Leica-Galleries/Leica-Gallery-Prague/News-Program/My-Father-Antonin-Kratochvil
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.