A Hulló-levelek-eredeti címe: Kuolleet lehdet (2023)
A Hulló levelek a „Szerelem és társadalom” sorozat eddigi filmjeitől eltérően nem fiatalokról szólnak, hiszen a szerelmi kapcsolat, a társkeresés nem az ifjúság privilégiuma. A film középpontjában két magányos ember, Ansa és Holappa áll, akik Helsinki munkásnegyedeiben élik mindennapjaikat. Ez a film, amely a cannes-i filmfesztiválon a Zsűri Díját nyerte el, Kaurismäki eredetileg trilógiaként indult proletár sorozatának negyedik darabja. Azért lehet ezekhez a filmekhez sorolni, mert a Hulló levelek története meglehetősen rokon az előbbi három filmmel, az elesettekről és a szerelemről szólnak.
Az 1986-os Árnyak a paradicsomban főszereplője egy helsinki. szemetes. Közönyös a világgal, közönyéből időnként kimozdítja őt Ilona, egy elárusítónő, akit ugyancsak megviselt az élet, de minden esetben igyekszik megtalálni a kiutat.
Az 1988-as Ariel egy szénbányász és egy pincérnő kapcsolatát mutatja be. A férfi egy olyan gyilkosság miatt ül börtönben, amit nem követett el. Az nemrégiben megismert asszony rendszeresen látogatja a börtönben, és az egyik alkalommal megegyeznek abban, hogy a férfi szabadulása után összeházasodnak. Ám a dolgok szerencsétlenül alakulnak, és el kell menekülniük az országból.
Az 1990-es Gyufagyári lány. Egy gyufagyárban dolgozó nehéz családi körülmények között. élő nő esténként egy zenés-táncos helyre jár, ahol keresi a szerelmet. Egyik este egy férfival találkozik, akivel együtt tölti az éjszakát. A nő teherbe esik, ám a férfi meg akar szabadulni a gyerektől, amiért fizetni is hajlandó. A babát azonban a nő elveszíti amiért a férfin akar bosszút állni, ezért egy gyógyszertárban patkánymérget vásárol, majd felmegy a férfi lakására.
Az, hogy a Hulló levelek a trilógia „4. része” feltehetőleg magától a rendezőtől származik, aki egy interjúban jelentette ki azt, hogy „igen, ez a negyedik része a trilógiának, bár bizonyára az emberek nem tudják, hogy egy trilógia 1-2-3-ból áll, ami egyébként egy Billy Wilder-film”. Amúgy ez a kijelentés egyébként nem kevésbé meglepő, mint az, hogy Kaurismäki filmet rendezett, hiszen 2017-ben bejelentette, hogy a Remény másik oldala lesz az utolsó filmje.
A Hulló levelek egy melankolikus, mégis szívhez szóló romantikus dráma, amely két magányos ember kapcsolatának kibontakozását követi. A Hulló levelek nem közvetlenül szól a politikáról, mégis éles kritikát fogalmaz meg a modern társadalomról.
A Hulló levelek cselekménye
A film női főszereplője Ansa, egy csendes, szerény nő, aki egy szupermarketben dolgozik. Egyik nap kirúgják, mert távozáskor egy lejárt szavatosságú élelmiszert találnak nála.
A férfi főszereplő Holappa, építőmunkás, aki alkoholproblémákkal küzd, egyik napról a másikra él. Egy este Ansa és Holappa egy karaoke bárban találkoznak. Bár kevés szó esik köztük, megérzik egymásban a hasonló sorsokat és magányt. Holappa elhívja kávézni Ansát, ahol megállapodnak, hogy újra fognak találkozni.
A két szereplő közötti kapcsolat nem alakul zökkenőmentesen. Holappa alkoholizmusa folyamatosan problémát jelent. Egy alkalommal Holappa részegen jelenik meg a randevún, ezért Ansa, akinek életét már korábban megkeserítette az alkoholizmus, elküldi őt, és úgy tűnik, hogy útjaik különválnak.
Holappa megpróbál változtatni az életmódján: elhatározza, hogy leszokik az italról, és visszanyeri Ansa bizalmát. Azonban a két szerencsétlenkedő szerelmes többször is elkerüli egymást, részben véletlenek, részben a mindennapi élet apró, bosszantó akadályai (egy elveszített telefonszám, egy félreértés, vagy éppen egy rosszul sikerült találkozás) miatt.
Egy idő után Ansa és Holappa ismét egymásra találnak, és úgy tűnik, esélyt kapnak egy közös jövőre. A film utolsó jelenetében a két szereplő lehullott őszi levelek között együtt sétál ki a filmből, ami egyszerre sugallja a bizonytalanságot és a reményt:
Néhány gondolat a Hulló levelek című filmről.
A Hulló levelek címe a magyar származású Joseph Kozma világhírű dalára (Les Feuilles mortes, magyar fordításban: A két szemét még most is látom…) utal. A hulló levelek a mulandóságot szimbolizálják, ám a történet végkicsengése mégis az újrakezdés esélyét kínálja. Jelképes, ahogyan a rendező elnevezte a főszereplőket. A Finnországban sem túl elterjedt Ansa (a 455-ik népszerű női keresztnév, az Anna beceneve) egyik jelentése „csapda”. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy megértse az ember a név jelentőségét. A férfi főszereplőnek csupán vezetékneve van (Holappa). Az, hogy ennek van-e jelentősége, és ha van, akkor micsoda, arra nem tudtam rájönni.
A Hulló levelek főszereplői kizsákmányoltak: nehéz körülmények között dolgoznak szerény fizetésért, viszont a legkisebb hibáért is elbocsátják őket. Kaurismäki nem didaktikus módon, hanem mindennapi történéseken keresztül mutatja be a munkásosztály kiszolgáltatottságát. Amikor Ansa elveszíti állását, mert hazavisz egy lejárt szavatosságú szendvicset, vagy amikor Holappa-t alkoholfogyasztása miatt kirúgják, a rendező-forgatókönyvíró nem ítélkezik felettük, hanem empátiára készteti a nézőt.
A Hulló levelek a jelenben játszódik, 2024-et mutat a naptár a 2023-as filmben. A hírek az ukrajnai háborúról szólnak. A film világa azonban időtlennek hat, a szereplők nem TV-n követik a világ eseményeit, hanem régimódi rádión hallgatják a híreket. A díszletek által létrehozott környezet is anakronisztikus: a múltat idézi a jelenben, amivel Kaurismäki az kívánja kihangsúlyozni, hogy a kiszolgáltatottság, a kilátástalanság és a magány nem csupán a jelen társadalmának problémái, hanem örökérvényűek.
A film Kaurismäki jellegzetes stílusában készült, elegyíti a minimalizmust, a humort és a melankóliát.
A rendező és a két főszereplő bemutatása és egy-egy gondolata a Hulló levelek című alkotásról
Sajtótájékoztató a Cannesi Filmfesztiválon. Forrás: https://yle.fi/a/74-20033283
Aki Kaurismäki (1957- )
„Nem lehetett elkerülni azt, hogy megemlítsem az Ukrajnában folyó háborút]. Nem tudtam volna elkészíteni ezt a filmet úgy, hogy ne kommentáltam volna ezt a véres háborút, ezért döntöttem úgy, hogy ezt a rádión keresztül teszem meg. Most szerelmi történetekre van szükségünk, de nem mindegy, hogy mi mit csinálunk Finnországban”.
(https://nordiskfilmogtvfond.com/news/stories/kaurismaki-about-war-in-ukraine-love-chaplin-and-asparagus)
A rendező életrajza a Kikötői történetről szóló bejegyzésben található.
Alma Pöysti: (1981-)
„Aki a kisemberekről készít filmeket, és a küzdelmeiket mutatja be. Humanizmusával és pacifizmusával egyetértek és hiszem, hogy egy suttogással többet lehet elérni, mint egy kiáltással, amennyiben van mögötte egy ragyogó ötlet”.
(https://yle.fi/a/74-20033283)
Finn színésznő. Művészcsaládból származik, Apja színész-rendező, nagyszülei szintén színészek voltak, öccse és egyik nagynénje is színész. Pöysti hosszú ideig a helsinki svéd színházban játszott, Svédországban is élt és dolgozott. 2023-ban Golden Globe-díjra jelölték a Hulló levelek női főszerepében nyújtott alakításáért. Eddig 34 filmben szerepelt és 4 díjat kapott.
Jussi Vatanen (1978- )
„Aki filmjeiben mindig is erősen jelen voltak a társadalmi témák. Ez a film az ukrajnai háborúra reflektál, amit fontosnak tartok. Lényeges az, hogy akárhogyan is dönt egy művész, fontos, hogy társadalmi témákat dolgozzon fel.”
(https://yle.fi/a/74-20033283)
A Színiakadémia elvégzése után 2005-től több finn színházban játszott. Számos TV-filmben és – sorozatban kapott szerepet. A hulló levelek férfi főszerepében nyújtott alakításáért Európai Filmdíjra jelölték. Eddig 50 filmben kapott szerepet.
A teljes stáblista ITT található.
A magyar feliratot laci készítette. INNEN tölthető le.
A VIRTUÁLIS FILMKLUB eddig közzétett filmismertetései szabadon hozzáférhetőek a weboldalon, aki értesítést akar kapni az új bejegyzésekről, az ITT regisztráljon.
Források
Wikpédia
Joe McGovern: Legendary filmmaker Aki Kaurismäki: There will be no more films
https://yle.fi/a/3-9464504
Stars of Kaurismäki’s Fallen Leaves: “No pressure” over possible Cannes awards
https://yle.fi/a/74-20033283
Kaurismäki about war in Ukraine, love, Chaplin, and asparagus
https://nordiskfilmogtvfond.com/news/stories/kaurismaki-about-war-in-ukraine-love-chaplin-and-asparagus
Tóth-Gyóllai Orsolya: „Azért iszom, mert le vagyok törve, és azért vagyok letörve, mert iszom” – kiránthat-e a szerelem a függőség csapdájából?
https://24.hu/kultura/2023/12/29/hullo-levelek-aki-kaurismaki-filmkritika-cannes/